Az önkéntesek megbecsülése, elismerése

A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/az-onkentesek-megbecsulese-elismerese-szerkesztheto/
 

Intézményünk stratégiai céljainak eléréshez a munkatársak és az önkéntesek támogató tevékenysége szükséges. Számukra mind fontos a megerősítés. Amennyiben nem érzik, hogy feletteseik vagy kollégáik értékelnék a munkájukat, ha nem veszik észre az igyekezetet a legjobb teljesítmény elérése érdekében, és pusztán eszköznek tekintjük őket a céljaink megvalósításához, akkor idővel sokat veszítenek motiváltságukból.

A méltó elismerés nemcsak udvariasság, hanem életbevágó emberi szükséglet is, mind társadalmi és személyes vonatkozásban. [1] Fontos, hogy a köszönetnyilvánítás beépüljön a szervezeti kultúrába; hagyománya, rítusa legyen. Ez nem egyszeri alkalom, hanem egy folyamatosan működő őszinte megerősítés, mely működhet hivatalos keretek között és spontán megnyilvánulásként is. Amennyiben az elismerési rendszer csupán az önkéntes program keretében fejlődik ki, az önkéntes koordinátor rövid időn belül ambivalens érzelmi pozícióba kerül: érzelmileg is támogatni kívánja az önkénteseket, miközben elfogy a támogatottságérzése.

A megerősítés, mint motivációs módszer a munkahelyi szervezetekben is nagy jelentőséggel bír. Amíg a munkatársak esetében az elsődleges motivációs eszköz a pénzbeli juttatás, továbbá kiemelkedő szerepe van a megfelelő munkahelyi környezetnek, az előrelépési lehetőségnek és a biztonságnak, addig az önkéntesek esetében a minőségi időtöltés, az előrelépési fejlődési lehetőség fontossága kerülhet előtérbe.

A pozitív megerősítésre mindenkinek szüksége van, ennek sokféle formája létezik. A szervezet tagjának érzi magát az önkéntes, ha folyamatosan tájékoztatjuk a szervezet életében történő eseményekről, hírekről, sikerekről. Fontos, hogy úgy érezzék: befogadták és elfogadták őket.

Az elismerés formája egyénileg eltérő lehet. Csak azt az üzenetet érezzük igazán ösztönzőnek, amelyik az elismerésnyelvünkön érkezik hozzánk. Chapman dolgozta ki az öt elismerésnyelvet [2], a MER teszt használatával az intézmények meghatározhatják, hogy miként fejezhetik ki leghatékonyabban elismerésüket munkatársaik, önkénteseik iránt.

Elismerő szó

A megerősítés egyik lehetséges kifejezési módja, ha az elért eredményeket és a teljesítményt szóban megdicsérjük, ezzel együtt az önkéntesek pozitív jellemvonásait is értékeljük. A pozitív vonások kiemelése a személyiséget is megerősíti. Elismerő szót lehet személyesen, négyszemközti beszélgetés keretében adni, vagy írásban, oklevél formában, de a közösség előtt átadott nyilvános dicséretnek, elismerésnek van a legerősebb hatása (pl. Év Önkéntese Díj).

További javaslatok: nyilvános elismerés név szerinti köszönetnyilvánítással a szervezet hírlevelében; névre szóló oklevél, a programot is megemlítve, amiben az önkéntes dolgozott; szóbeli köszönetnyilvánítás, elismerés a szervezet összejövetelein; kézzel írott köszönőlevél a vezetőtől az önkéntes egy-egy különösen kiváló ténykedését követően.

Minőségi idő

A minőségi idő alatt teljes odaadással figyelünk a másik személyre. A mentoráló beszélgetés a leggyakoribb, de ide tartozik a közös élmény (pl. kirándulás, tábor, képzés ingyenesen vagy kedvezményesen), a közös ünneplés, a kiscsoportos beszélgetés is.

Szívességek

Az elismerés erőteljes kifejezőeszköze lehet az önkénteseknek nyújtott segítség. Előfordul, hogy az önkéntesnek a szervezettől vagy személyesen az önkéntes koordinátortól van szüksége segítségre, támogatásra élethelyzetének javításához vagy változtatásához. Például szüksége lehet egy referencialevélre, igazolásra, amit egyébként nem szoktunk mindenkinek adni, neki mégis óriási jelentőségű lehet, ha például támogatjuk álmai állásának elnyerésében. Vagy ha elmegyünk ebédért, az önkéntesnek is hozhatunk, ha igényli.

Ajándék

Apró figyelmességgel, ajándékkal (a szervezet logójával ellátott bögre, toll, mappa, póló, a raktárakban lévő könyvek odaajándékozásával, kisebb ajándéktárgyak vásárlásával), meglepetéssel (külföldi úton való részvétel lehetősége) is hathatósan kifejezhetjük köszönetünket és megbecsülésünket, melynek nem(csak) az értéke számít, hanem azt jelzi, hogy gondoltunk a másikra.

Tipp: Jó lda a Kör Alapítvány – Önkéntes Központ Veszprém Önkéntes Vagyok kitűzője. Az évente 8-10 önkéntest foglalkoztató szervezet felismerte, hogy a rendezvények szervezésekor gyakran előfordul, hogy elcsúsznak a szerepek: nem mindegy, hogy ki milyen ügyben intézkedik és abban kompetens-e. Ezért részben azzal a céllal, hogy a résztvevők számára tisztázzák a rendezvényen közreműködők szerepét – másrészt azért, hogy nevet és ezzel kereteket, pozíciót adjanak a segítőként jelenlévőknek – készítettek egy Önkéntes vagyok feliratú kitűzőt. A segítők az eseményen hordják, majd megtarthatják, és a következő rendezvényen, melyen közreműködnek, ismét viselik. Azzal, hogy megtarthatják a kitűzőt, egy apró visszajelzést kapnak arról, hogy a szervezethez tartoznak. Ez egy pici része lehet a megbecsüléssel kapcsolatos visszajelzéseknek, növelve motivációjukat is. Az önkéntesek megkülönböztetése fontos és sok más formában megtehető, pl. köpeny, póló, névkitűző is alkalmas lehet. Ez egyben presztízsértékkel is bír az önkéntesek számára. A Nemzeti Művelődési Intézet minden év december 5-én, az Önkéntesség Világnapja alkalmából díjátadó ünnepségen köszönte meg a hálózatát segítő lelkes önkéntesek munkáját [3]. A legeredményesebb segítők emlékplakettet, oklevelet vehettek át.

Elismerő érintés

Bár a testi kontaktusnak nincs helye a munkahelyen, adódhatnak olyan helyzetek, amikor az érintés teljesen helyénvaló pl. a határozott kézfogás, a baráti vállon veregetés egy jól sikerült rendezvény után.

Sajátos eszköz lehet a dicséret és jutalmazás mellett, elsősorban az új típusú önkéntesség elismertetésében, az Önkéntes Portfólió használata, amelyet az Önkéntes Központ Alapítvány fejlesztett ki és ajánlásként fogalmazott meg. Ez egy olyan füzetszerű dokumentum, amely egybegyűjti és láthatóvá teszi az önkéntesként végzett tevékenységeket és a megszerzett kompetenciákat, amelyek igazolják a tapasztalatot. A portfólió célja, hogy az önkéntesek a munkaerőpiacon vagy az egyetemi kreditpontokban elismertessék, érvényesíteni tudják tapasztalataikat [4].

 

Irodalomjegyzék:

[1] Nagy Á.: A méltó elismerés. Kultúra és közösség, 2013, Szeged, Belvedere Meridionale Alapítvány. http://www.kulturaeskozosseg.hu/pdf/2013/4/2013_4_11.pdf (utoljára megtekintve: 2018.08.08.)
[2] KChapman, G. – White, P.: A munkahelyi elismerés 5 nyelve. 2004, Budapest, Harmat Kiadó
[3] Szakmai nap az Önkéntesek Világnapján 2015. és Az önkéntesség ünnepe 2016.
[4] Arapovics M.: Közösségi művelődés és önkéntes menedzsment országos múzeumokban. Civil Szemle, 12. évf. 4. sz, 25-46. 2015, Budapest, Civil Szemle Alapítvány. http://www.civilszemle.hu/downloads/Civil_Szemle_2015_4_web.pdf (utoljára megtekintve: 2018.08.08)

 
A szócikk alapját képező dokumentum: Gyakorlati útmutató intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez

Ez a szócikk angol nyelven is olvasható.