Önkéntesek Nemzetközi Éve

A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/onkentesek-nemzetkozi-eve-szerkesztheto/
 
Az Önkéntesek Nemzetközi Éve (2001) óta különösen sok anyag foglalkozott ENSZ és európai uniós szinten az önkéntesség definíciós kérdéseivel. E sokszor absztrakt fogalommeghatározások és stratégiák segítettek a helyi döntéshozóknak értelmezni a terület jelentőségét. Ország szintű fejlesztési tervek kidolgozásához, továbbá helyi támogatások vagy konkrét programok elindításához járultak hozzá ezek az információk.

 

  • Az Európai Unió Bizottsága által 1997-es Amszterdami szerződés paragrafusában megfogalmazott deklarációja szerint: “a Bizottság méltányolta az önkéntes szolgáltatási tevékenységek hozzájárulását a társadalmi szolidaritáshoz, különös tekintettel a tapasztalatok és az információk cseréjére, valamint a fiatalok és az idősek részvételére az önkéntes tevékenységekben.” [4] Az önkéntesség tipizálására ekkor kerül sor, mely szerint a dokumentum megkülönböztette az önkéntesség formális, vagyis szervezeten keresztüli, és az informális, vagyis közvetlenül az egyének számára nyújtott önkéntesség típusát. A következő említésre méltó dokumentum a 2004-ben, az Európai Bizottság munkatársai számára írt munkaanyag. Bartal Anna Mária és szerzőtársa elemzése szerint [5] a munkaanyag a fiatalok önkéntes tevékenységének erősítésével foglalkozott egy előzetes felmérés alapján. Ebben az önkéntes szolgáltatás fogalma különvált az önkéntes tevékenység definíciójától. Eszerint önkéntes tevékenységnek tekinthető minden önkéntes jellegű elkötelezettség. Az önkéntes tevékenységet úgy jellemzi a munkaanyag “mint amely nyitott mindenki számára, nem fizetett, saját akaratból végzett, nemformális tanulási keretek között megvalósuló önképző-önfejlesztő tevékenység, amely hozzáadott szociális, társadalmi értéket képvisel. Az önkéntes szolgáltatás – az önkéntes tevékenység részeként – olyan pótlólagos és addicionális ismérvekkel rendelkezik, mint: a rögzített időtartam, a világos feladatok, tartalmak, célok, struktúrák és keretek. Az önkéntes szolgáltatást végzőket megfelelő társadalmi-és jogvédelem illeti meg” [6]. Az önkéntes tevékenységet az informális, míg az önkéntes szolgáltatást a formális típussal azonosította a dokumentum.
  • Európai Gazdasági és Szociális Bizottság [EGSZB] 2006-os dokumentuma: “Az önkéntes tevékenység: szerepe az európai társadalomban és kihatásai” [2006/C 325/13] [7] dokumentum definíciója a következő: önkéntes tevékenységre jellemző, hogy mindenki számára nyitott, nem fizetett, önkéntesen vállalt, nevelő jellegű (a nemformális tanulás típusába sorolható) és hozzáadott szociális értékkel rendelkezik. A Bizottság felhívta a figyelmet többek között az “európai szintű, megbízható és összevethető számadatok szükségességére az önkéntes tevékenység mértékéről, jelentőségéről és társadalmi gazdasági értékéről” [8], hozzátéve, hogy minden EU-tagállam statisztikai hivatalának rendelkeznie kellene erre vonatkozó adatokkal. Fontosnak tartja a Bizottság az egységes definíció alkalmazását, de megjegyzi, hogy célszerű az önkéntességnek tágabb értelmezést adni, annak színes megjelenési formái miatt. Az Önkéntesség Európai Éve keretében nemzetközi összefogás eredményeként létrejött, önkéntesség értékének mérésre az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) is hatással volt, amennyiben a Központi Statisztikai Hivatal a világban másodikként indította el a reprezentatív lakossági önkéntességre vonatkozó felmérését. Ennek eredményeképpen 2012-ben [9] majd 2016-ban [10] is részletes beszámoló jelent az önkéntesség hazai léptékére vonatkozóan.
  • Magyarországon 2005-ben, jogszabályi szinten [11] kerültek meghatározásra a közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályai. A törvény alapján önkéntes lehet minden 10. életévét betöltött személy, amennyiben korának, fizikai-lelki és szellemi állapotának, képzettségének megfelelő tevékenységet végez. Önkéntes tevékenységnek csak az számít, amit valaki a köz javára, tehát nem saját maga vagy családja érdekében, közvetlen ellenszolgáltatás nélkül végez. A törvény kizárja a for profit szervezeteknél végezhető önkéntes tevékenység lehetőségét.
  • Nem sokkal később, az Európai Tanács – az Európai Bizottság javaslatára – 2011-et az Önkéntesség Európai Évének [The European Year of Volunteering] nyilvánította [12]. Tette ezt tíz évvel az ENSZ 2001-es Önkéntesek Nemzetközi Éve [The International Year of Volunteers] után.

 
A szócikk alapját képező dokumentum: Gyakorlati útmutató intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez

Ez a szócikk angol nyelven is olvasható.