Önkéntes motiváció felmérése

A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/onkentes-motivacio-felmerese-szerkesztheto/

 

Az interjú során rákérdezhetünk, hogy miért szeretne a jelölt önkénteskedni. Amennyiben kértünk motivációs levelet, az is ugyanezt a célt szolgálja: megismerni a jelölt motivációját arra, hogy a szervezetünknél önkéntes tevékenységet folytasson.

Fontos azonban leszögezni, hogy akármilyen motivációval érkezik is a jelölt, számunkra minden önkéntes ugyanolyan értékes kell hogy legyen. Annál is inkább, mert a kezdeti motiváció sokszor változhat: ahogy az első benyomásból sem tudunk mindig pontosan ítélni, úgy a kezdeti motiváció alapján sem jósolható meg, hogy az önkéntes jól végzi-e majd a tevékenységét, és hosszú távon tud-e maradni a szervezetben.

Az önkéntes motivációk szakirodalma hatalmas, különféle kategorizálások születtek különféle kutatások nyomán. Jelen útmutatóban a fejezetet nyitó Bartal-Kmetty kutatási eredményen túl csupán egy alapvető motivációs táblát [1] ismertetünk alább, amelyek viszonylag jól érthetővé teszik, és megfelelő kontextusba helyezik az önkéntes motivációkat.

Hagyományos önkéntesség

(nevezhetjük bemenet-orientált típusnak [2])

Új típusú önkéntesség

(nevezhetjük kimenet-orientált típusnak)

Motiváció
  • Vissza-, bekerülni egy közösségbe Tartozni valahová.
  • A segítés jó érzése Családi  hagyomány Altruista attitűd (jó adni).
  • Az új, szükséges készségek megszerzése.
  • Referencia Szakmai fejlődés Önismeret
  • A szabadidő hasznos eltöltése.
  • Az önkéntes munka által elérhető kedvezmények, előnyök .Kapcsolatépítés.
  • Esetleges munkaszerzés.
Jellemzők Inkább idősebb személyek. Inkább fiatalabb személyek.

Megfigyelhető, hogy a fiatalabb generáció tagjai könnyebben váltanak, nehezebben köteleződnek el hosszú távra, ami életkori sajátosság is, hiszen fő életfeladataik közé tartozik a hivatásválasztás és a családalapítás. Az építkezés szakaszát élik. Az idősebb generáció tagjai jellemzően stabilabban köteleződnek el: ha valahol jól érzik magukat, ott hosszan maradnak, ami szintén érthető életkorukból, jellemző élethelyzetükből kiindulva, hiszen ők az élet kiteljesedését, a személyiségük minél magasabb fokú integráltságát, tapasztalataik átadását szeretnék megélni.

Ahogy a Bartal – Kmetty [3] tanulmány is megfogalmazta, az önkéntesség felfogása is átalakulóban van: „egyre jobban tapintható módon, két korcsoportban érhető tetten: a fiataloknál az úgynevezett „forgóajtó”, míg a nyugdíjasoknál, pedig az „új célokat kereső” önkéntességben. Ahhoz, hogy ezt a két korosztályt megfelelő módon tudják a szervezetek bevonni, megtartani, új és differenciáltabb önkéntes-menedzsmenti módszereket kell alkalmazni.

Természetesen nincs átlagos önkéntes, ahogy nincsen átlagos ember sem. Az is tény, hogy sok fiatal önkéntes maradt hosszú éveken, évtizedeken át szervezeteknél, ahogy előfordult gyakran az is, hogy az idősebb önkéntes egy alkalom után nem jött többet. A fenti két kategória inkább a tájékozódást segíti; nem az a célja, hogy ez alapján két kategóriába soroljuk az önkénteseket. A valóság ennél sokkal összetettebb, és a motivációs tényezők közül időről-időre egyes elemek erősödhetnek és halványodhatnak is.

 
Irodalomjegyzék:

[1] Czike K. – Kuti É.: Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció. Budapest, 2006. Önkéntes Központ Alapítvány Nonprofit Kutatócsoport
[2] Csordás I.: Volunteer Management in Cultural Institutions – a Practical Handbook. 2012, Budapest, Múzeumok és Látogatók Alapítvány
[3] Bartal A. M. – Kmetty Z.: A Magyar Önkéntesek Motivációi – a Magyar Önkéntes Motivációs Kérdőív sztenderdizálásának eredményei alapján. Civil Szemle, 2011, Budapest, Civil Szemle Alapítvány, http://www.civilszemle.hu/downloads/cikkek/2011/29szam_2011_4_Bartal_7-30.pdf (utoljára megtekintve: 2018.06.25.)

 
A szócikk alapját képező dokumentum: Gyakorlati útmutató intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez

Ez a szócikk angol nyelven is olvasható.