Intézményi önkéntesség

A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/intezmenyi-onkentesseg-szerkesztheto/

Önkéntesség a közművelődés tevékenységrendszerében:

A kistelepülések gyakorlatában intenzíven jelenik meg az egyének segítő szerepvállalása. Jellemzően az „egyszemélyes” közösségi színterek, faluházak, integrált közösségi és szolgáltató terek (IKSZT-k) munkáját segítik-támogatják a közösség tagjai képességeik-jártasságuk-ismereteik szerint. Egy komplex rendezvény (pl. egy falunap) esetén maguk a fellépő művészeti csoportok, a technikai közreműködők is – mint az esemény „lebonyolítói” – feladataikat önkéntesen látják el. Az önkéntes munka ezen megközelítésében a polgárok társadalmi szerepvállalása közvetlenül saját közösségükre irányul, kevésbé az intézményi feladatok, tevékenységek határozzák azt meg. Jó példák vannak arra is, hogy a közösségi részvétel már a kezdetektől az intézmény életének nem csak része, hanem azok kialakulásának, tehát intézményesülés indikátorai is.

Számos közösségi színtér nyitotta meg kapuit közvetlenül helyi közösségi kezdeményezéseknek köszönhetően.
Az önkéntesség szemléletének világméretű elterjedésével a hazai intézményrendszer is felismerte, hogy a szakmai programokat évtizedek óta átszövik az öntevékeny közösségek. Az egy-egy közművelődési intézmény mellett elköteleződő, annak rendszeresen segítő embereket, vagy azok csoportjait az adott intézmény fokozatosan saját humánerőforrása részeként, saját önkénteseiként kezdte el meghatározni. A közművelődési színterekhez, intézményekhez kötődő szervezetek nagy számából eredően is kiemelkedőek a terület önkéntességi mutatói, sokszor átfedést mutatva az intézmények és színterek munkáját is nagyban meghatározó-befolyásoló helyi civil szervezeti szerepvállalással.
Ebből is az következik, hogy a közművelődési intézmények stratégiai céljainak eredményes elérése szinte elképzelhetetlen önkéntesek bevonása nélkül, és egyre több vezető látja az önkéntes menedzsment fontosságát. A Nemzeti Művelődési Intézet az önkéntesség jelentőségét felismerve 2014-ben létrehozta Országos Önkéntességi Szakmai Központját, melynek alapfeladata – a megyei irodahálózatán keresztül – a közművelődési intézmények, szervezetek módszertani támogatása volt. A Központ szakmai konferenciákon, műhelymunkákon, képzéseken, tapasztalatcseréken keresztül nyújtott segítséget az intézmények önkéntes fogadó szervezetté válásában, az önkéntes menedzsment alkalmazásában, a koordinátor foglalkoztatási lehetőségeiben.
A Nemzeti Művelődési Intézet megyei módszertani napok keretében több alkalommal szólította meg a szakma képviselőit, bemutatva a közösségi művelődés területén önkéntes témakörben kialakult mintaértékű gyakorlatokat. Az intézmény mintegy 300 szerződött önkéntesének közreműködése jellemzően a közösség-, gazdaság- és ifjúságfejlesztő projekteken, illetve az amatőr művészethez köthető rendezvényeken realizálódott. A szerződéskötők többsége saját településén már korábban is látott el – szerződésben nem rögzített – önkéntes feladatot, jelentősen hozzájárulva ezzel a helyi társadalom fejlesztéséhez. A leírt gyakorlatok jellemzően az önkéntes-fogadás és koordináció területén valósultak meg, tehát már az önkéntes törvény előírásaihoz igazodva.
Az Agóra típusú szervezetek közül számos alkalmaz önkéntes koordinátort és épített fel önkéntes menedzsmentet, ezáltal sikeresebbé és hatékonyabbá tette az intézményi feladatellátást.
Jó példa a Csabagyöngye Kulturális Központ gyakorlata. Az intézmény települési szintű feladatellátást végez a 60 000 fős Békéscsabán, tevékenysége rendkívül sokszínű. Számos rendezvény szolgálja a település és a környéken lakók aktív időtöltését, szórakoztatását is. Korosztályi megkötés nélkül minden településen élő polgár szívesen látogat a megújult agórába. Fesztiválok, koncertek, komoly- és könnyűzenei rendezvények, ismeretterjesztő előadások, kiállítások és különböző szakkörök, klubok valósulnak meg a ház falai között, illetve a város közösségi terein.
A feladatellátás hatékonysága és eredményessége tette indokolttá, hogy a szervezet a szakembereken kívül a fent említett rendezvények előkészítését, lebonyolítását segítő önkénteseket is „foglalkoztasson”. Az önkéntesek leginkább a regisztrációban, jegyszedésben, ültetésben, ruhatári tevékenységben, rendezvényfelügyeletben működnek közre. E tevékenységek nagyban hozzájárulnak a programok sikeréhez. Kétféle motivációs technikát alkalmaz az önkéntes koordinátor: az egyik az intézményben megvalósuló programok ingyenes látogathatósága, illetve az önkéntesek részére olyan együttlétek szervezése, melyek célja a csapatépítés, a jutalmazás, az elismerés és a motivációs szint fenntartása.
Főként a kisebb közművelődési intézmények közül sokan még a regisztrálási folyamat előtt állnak, de az eddigi szakmai eredmények tükrében joggal bizakodhatunk az önkéntesség hivatalos formájának mind szélesebb körű elterjedésében.
A közművelődés statisztikai (OSAP) adataiból jól kirajzolódik a közösségi-művelődés területén folytatott önkéntes tevékenység feladati megoszlása.
A szakmai munkakörökben feladatot vállalók 38 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya ugyanebben a szegmensben 28 %. Nem szakmai munkakörökben az önkéntes segítők 34 %-a számszerűsíthető. Ahogy az alábbi számokban is kifejeződik, 2008 óta az önkéntesek száma háromszorosára, 12.465-ről 38.115-re nőtt.

A következő diagramon a közművelődési intézményekben dolgozó önkéntesek végzettség szerinti megoszlása látható (2015-ös adat). A felsőfokú végzettséggel, szakmai munkakörben dolgozók aránya 28 százalék, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, de szakmai munkakörben dolgozók aránya 38 százalék, míg az egyéb, nem szakmai munkakörben dolgozók aránya 34 százalék.

Könyvtári önkéntesség

Hazánkban a könyvtári önkéntesség alakulása az alábbi számokkal jellemezhető. Ahogy azt a számadatok is mutatják,, 2012 óta növekvő tendenciát mutat az önkéntesek száma. 2015-ben 1701 könyvtári önkéntest tartanak számon országszerte, míg 2008-2012 között, öt éven keresztül a számuk 1000 és 1200 fő között stagnált. A 2015-ös létszámadat tekintetében kifejezetten reményre ad okot, hogy az érintettek 79%-a szakmai munkakörben segítette az intézményeket.

A következő diagramon a könyvtárakban dolgozó önkéntesek végzettség szerinti megoszlása látható (2015-ös adat). A felsőfokú végzettséggel, szakmai munkakörben dolgozók aránya 31 százalék, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, de szakmai munkakörben dolgozók aránya 48 százalék, míg az egyéb, nem szakmai munkakörben dolgozók aránya 21 százalék.

Önkéntesek muzeális intézményekben

A önkéntesek muzeális intézményekben foglalkoztatott önkéntesekről, segítőkről és egyéb foglalkoztatottakról az OSAP 1444 számú adatbázisa ad tájékoztatást. Az adatok szerint a múzeumi „önkéntesek” száma jelentősen, két és félszeresével emelkedett 2008 óta, azonban még a 2015. évi létszám sem éri el országos szinten az 1000 főt.

A 2015. évi 700 fő önkéntes, segítő és egyéb foglalkoztatott végzettségét és ellátott tevékenységét vizsgálva megállapítható, hogy csaknem 60%-uk egyéb (nem szakmai) munkakörben tevékenykedik, végzettségük vegyes. A szakmai munkakörökben foglalkoztatottak közül nagyobb számban vannak azok, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.
A 2015. évi adatok szerint 131 muzeális intézmény vállal szerepet országszerte. A megyei szintű adatokat tekintve, számuk a főváros mellett Baranya, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj megyékben magasabb, amely nagyjából követi az adatszolgáltató muzeális intézmények számának megyei megoszlását. A számítások szerint egy önkéntest foglalkoztató muzeális intézményben átlagosan 5 önkéntes tevékenykedett 2015-ben.
A hazai múzeumi önkéntesség 2006-ban elsőként a Szépművészeti Múzeumban jelent meg szervezett formában, majd egy-egy országos múzeum nagyszabású programjának elindítását követően, lassan elterjedt a hazai muzeális intézményekben.

A következő diagramon a muzeális intézményekben önkéntes, segítő, egyéb foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása látható (2015-ös adat). A felsőfokú végzettséggel, szakmai munkakörben dolgozók aránya 25 százalék, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, de szakmai munkakörben dolgozók aránya 17 százalék, míg az egyéb, nem szakmai munkakörben dolgozók aránya 58 százalék.

2010-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeum, majd a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum is indított önkéntes programot. 2011 januárja és márciusa között a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvány és a Szépművészeti Múzeum közösen egy nyolcnapos múzeumi önkéntes koordinátor-képzést szervezett, melyet 10 szervezet 12 képviselője végzett el. 2011 az Önkéntesség Európai Éve lett, ami szintén serkentette a múzeumokat a nyitásra. Különösen azért, mert az erőforrások egyre szűkösebbek lettek, a látogatóbarát szemlélet viszont egyre több új szolgáltatást, feladatot és támogatást hozott a múzeumok életébe. Szintén elősegítette a múzeumi önkéntes tevékenység elterjedését a Szabadtéri Néprajzi Múzeum módszertani igazgatósága és a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) irányítása alatt álló országos múzeumi koordinátori hálózat, amely az elsők között szorgalmazta az önkéntesek bevonását az országban konferenciák, szakmai fórumok és képzések megszervezésével. Alkalmanként konferenciák segítik a területen dolgozó kollégák találkozá- sát és tapasztalatcseréjét. Ebbe a körbe tartozik a Szabadtéri Néprajzi Múzeum “Önként és dalolva – önkéntes munka a közgyűjteményekben” című konferenciája 2013-ban, az évente megrendezendő Országos Múzeumpedagógiai Konferenciák, a Szépművészeti Múzeum Önkéntes Programjának tizedik évfordulója alkalmából szervezett “Önkéntes menedzsment kihívások hosszú távon” című konferencia 2016-ban. Mindezek mellett az Országos Múzeumandragógiai Konferenciák is napirendre tűzték az önkéntesség témáját. Összegzésül elmondhatjuk, hogy az elmúlt évek számottevő közművelődési fejlesztést hoztak a múzeumokban is.

A hazai országos múzeumok vizsgálata alapján Arapovics Mária megállapította azt is, hogy önkéntes menedzsmentre, önkéntes stratégiára van szükség a múzeumokban, esetenként humánerőforrás tervre alapozva. A továbbiakban önkéntes és iskolai közösségi szolgálatos koordinátori képzések / továbbképzések szervezésére lenne szükség. Hasznos lenne célzott szakmai fórumokat is tartani a konkrét kérdésekről, megoldásokról. A civil kapcsolatok terén az új tapasztalatok erősítése szükséges.
A három kulturális szegmensben 2015-ben összesen 40.517 volt az önkéntesek száma, melyből 38.115 fő jelenik meg a közművelődési intézményi statisztikai adatokban. A kiemelkedő mutató a közművelődési feladatellátáshoz kötődő aktív közösségeknek is köszönhető (művelődő közösségek száma 16.177, klubok és szakkörök összesen 14.508). Az adatszolgáltatók megoszlása: közművelődési szektor (települési, megyei és kisebbségi önkormányzatok, egyesület, alapítvány, gazdasági társaság, vállalkozás, egyház, és központi költségvetési szerv) 5592, melyből 680 közművelődési intézmény, 2749 közösségi színtér és 2163 egyéb szervezettípus. A statisztika alapján 241559 művelődési alkalom realizálódott a szakterületen. A feladatellátás törvényi előírásaiból adódóan a közművelődési és közösségi szerepvállalás a könyvtári és múzeumi területen is erősödik. A 3976 adatszolgáltató könyvtárnál összesen 106783 rendezvény valósult meg, a 725 muzeális intézménynél 108117 programalkalmat regisztráltak. Az egyre inkább kiterjedő szakmai és társadalmi tevékenységekhez igazodóan növekszik az önkéntes segítők részvétele is.

A szócikk alapját képező dokumentum: Gyakorlati útmutató intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez

Ez a szócikk angol nyelven is olvasható.