Az önkéntesség főbb hazai jellemzői a Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján

A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/az-onkentesseg-fobb-hazai-jellemzoi-a-kozponti-statisztikai-hivatal-jelentese-alapjan-szerkesztheto/

 

A táblázat a Központi Statisztikai Hivatal jelentésére [1] támaszkodva írja le az önkéntesség főbb hazai jellemzőit. A táblázat első, illetve harmadik oszlopában, félkövérrel a jellemző megnevezése szerepel, a tőle jobbra fekvő cellában pedig a jellemző leírása.

 

Főbb létszámadatok: 2014-ben a lakosság több mint egyharmada, mintegy 2,55 millió fő végzett valamiféle önkéntes tevékenységet. Közel 6%-kal többen, mint 2011-ben. Családi állapot szerint: A házasságban élők jóval magasabb arányban végeztek önkéntes tevékenységet, mint a nőtlenek, hajadonok, özvegyek, illetve elváltak.
Nemi összehasonlítás szerint: Általában a nők aránya magasabb az önkéntesek között, de szervezeti keretek között, inkább a férfiak aktívabbak. Tevékenységi terület szerint: Szervezetekben, szervezetek javára az önkéntesek főként egyházi közösségekben felmerülő feladatokat vállalnak,

  • a közbiztonság, közrend védelme érdekében tevékenykednek,
  • egyéb rászorulókat, p árvízkárosultakat segítenek,

illetve különböző rendezvényeken nyújtanak segítséget.

Forma szerint: Az önkéntesség formája szerint többségben (94,1%) vannak az informális, vagyis közvetlen módon segítő önkéntesek.

Az önkénteseknek mindössze 3,3%-a tevékenykedik formális (vagyis szervezeti) keretek között.

A legkevesebben (2,6%) azok vannak, akik közvetlenül és szervezet közreműködésével egyaránt támogatnak rászoruló személyeket, különböző szervezeteket, intézményeket vagy valamiféle közös ügyet.

Kedvezményezettek szerint: A 2 millió 472 ezer közvetlen önkéntes tevékenységének 4 millió 117 ezer kedvezményezettje volt, akik többsége a háztartáson kívül élő családi, rokoni, (46,9%), illetve a baráti (22,6%) körhöz tartozott.

További kedvezményezettek olyan személyek, akik nem tartoznak a családi, baráti körhöz (30%), 16,8% az ismerősök, 5,7% a munkatársak köréből került ki. Egyéb, más személy számára 8% végzett önkéntes munkát.

Korcsoport szerint: Míg 2011-ben a 60–64 éves korcsoportban érte el a csúcsát az önkéntesek aránya, addig a 2014-es felvétel adatai szerint az önkéntes munka vállalása legmagasabb arányban a 45–49 éveseket jellemezte.

A 35 év alatti korcsoportoknál az önkéntesség az átlagosnál továbbra is alacsonyabb, 24,6 és 33,8% között van.

A formális önkéntesség kapcsán azonban a fiatalabb (15–24 éves) korcsoportokat jellemzi relatív magas arány. Ezt, feltételezhetően jelentős mértékben, az érettségihez szükséges közösségi szolgálat igazolása érdekében végzett tevékenység magyarázza.

A formális önkéntességre jellemző ugyancsak relatív magas arányt a középkorúak (45-54 évesek) képviselnek.

Motiváció szerint: Az önkéntesek legfőbb motivációja továbbra is a másokon való segítés öröme volt (33,1%), amelyet az önkéntes tevékenységek, mint fontos társadalmi értékek melletti elkötelezettség követett (30,7%), valamint kiegészítette az az általánosnak tekinthető hit, meggyőződés, amely szerint a rászorulókon segíteni erkölcsi kötelesség (29,1%).
Iskolai végzettség szerint: Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb arányban adományoz időt és energiát mások, vagy a társadalom javára. Az önkéntes tevékenység értékének becslése szerint: Az önkéntesek elkötelezettsége, szerepvállalása leginkább az általuk teljesített órákban tükröződik, amely szerint a két végletbe tartozók azok, akik

  • éves szinten legfeljebb 60 órát teljesítettek (55,7%),
  • és azok, akik éves szinten 400 órát meghaladó óraszámban végeztek ilyen jellegű munkát (8,5%).

Magyarországon, 2014-ben a 2 millió 557 ezer ember önkéntes tevékenységének becsült értéke összesen 358 milliárd forint. Egy önkéntes 140 ezer forint értékben végzett önkéntes munkát ebben az évben.

Gazdasági aktivitás szerint: Inkább a foglalkoztatottak vesznek részt nagyobb arányban önkéntes tevékenységben, mint a munkanélküliek és az inakítvak.
Település típusa szerint: Az önkéntes tevékenység leginkább a községekben élőkre jellemző (37,6%). Az egyéb városlakók esetében is viszonylag magas (35,5%) az önkéntesek aránya.

A Budapesten élők ugyanakkor jóval az átlag alatt (25,0%) segítettek másokat önkéntes tevékenységükkel.

A legmagasabb önkéntességi arány Jász-Nagykun-Szolnok megyét jellemezte, ahol a lakosság kétharmada vett részt mások segítésében.

 

Irodalomjegyzék:

[1] A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői, 2014. In: Statisztikai Tükör 2015/98. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal (utoljára megtekintve: 2018.04.27.)

 
A szócikk alapját képező dokumentum: Gyakorlati útmutató intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez

Ez a szócikk angol nyelven is olvasható.