Önkéntesség – a motiváció változása

A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/onkentesseg-a-motivacio-valtozasa-szerkesztheto/
 
Az önkéntesek koordinálása során tudatában kell lennünk annak, hogy az önkéntes változik. Alakul a személyisége, folyamatosan új és új tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodik s ezeket integrálja; alakul az élethelyzete, az életcéljai; változhat az elégedettsége vagy elégedetlensége a fogadószervezettel szemben; változhat a szervezettől kapott segítség mértéke; megváltozhat az önkéntes földrajzi mobilitásának a foka. Az önkéntessége kezdetekor kitűzött célok is változhatnak: a korábban kitűzötteket elérte s újakat jelöl ki, amelyekhez illő tevékenységet keres. Ahogy azt már korábban leszögeztük, a szervezetnek van hatása arra,

hogy az önkéntessel kialakult kapcsolata mennyire lesz hosszútávú, és részben arra is van hatása, hogy az önkéntes kezdeti motivációi mennyiben és milyen irányba alakulnak.

Szervezeti szinten fontos tudatosítani, hogy az évek óta velünk tartó önkéntes munkaerőnek magas az értéke. A szervezet is rengeteg energiát fordított a kapcsolatra,és ebből következően az önkéntes tevékenység minőségének alakítására. A tudatos megtartás érdekében egyénenként érdemes leülni az önkéntesekkel, akár a korábbi Értékelés fejezetben bemutatott mentoráló beszélgetés technikáját használva. A motivációkutatás szakirodalma nagyon gazdag, a motiváció változását azonban kevesebben kutatták. Két kutatási eredményt mutatunk be röviden, hogy az

érintett szervezetek, koordinátorok tapasztalatai számára perspektívát jelöljünk ki. A kezdeti (csatlakozáskori) és a későbbi (1 éves önkéntes tevékenység utáni) motivációit veti össze egy kutatás a kórházi önkéntesek körében. [1] Hasonló kísérlet történt pár évvel később a Szépművészeti Múzeum Önkéntes Programjában 5-7 éve önkénteskedők körében: [2]

 A csatlakozáskor  Egy év / 5-7 év önkéntesség után
 Kórházi önkéntesek  Szépművészeti önkéntesei  Kórházi önkéntesek  Szépművészeti önkéntesei
Tényleges feladat, tevékenység (érdekes a feladat)  3  1  1  1
Vezetési és menedzsment témák

(jól szervezett az önkéntes munka)

 4  3  3  2
A tényleges szervezet (szívesen támogatom ezt a szervezetet)  1  2  2  3
Valódi/vélt hasznok (vonzó a sok belépési lehetőség, tárlatvezetés

és a közösséghez tartozás)

 2  4  4  4
A Szépművészetiben használt kérdőív kategóriái dőlt betűvel szerepelnek, a kórházi önkéntességben használt kategóriák normál betűformázással. 1 – legfontosabb, 4 – legkevésbé fontos

A Szépművészetiben végzett felmérés megerősítette a motivációk máshol is megfigyelhető alakulását, különösen a régi és új típusú önkéntességre visszagondolva, a kategóriák homogenizálódását, egybemosódását. Az idősebbeknél megfigyelték, hogy az eredetileg új típusú motivációként besorolt önfejlesztés az évek múlásával jelentősebb motiváló tényezővé vált, míg a fiatalabbak számára a régi típusú motivációs faktor, a közösség került előtérbe.

Ez egybecsenghet azzal is, hogy míg kezdetben jellemzőbbek a hasznosság elvén való önkéntes motivációk, később az érzelmi elköteleződés fontosabbá válik. De annak a tendenciának is megfeleltethető, hogy az életkor előrehaladtával csökken a karrierrel összefüggő motiváció, és előtérbe kerülnek a társas célok, illetve nagyobb hangsúlyt kap az idő múlásával a morális cél és a közösség. [3]

Általános javaslatként Dorner László szavait idézve foglalhatjuk össze a motiváció változásának tanulságait az önkéntes koordinátorok részére:

 

  • Nem elégséges a motivációkat és az önkéntes képességeit csak a toborzást követő első interjún felmérni, azok folyamatos monitorozása kiemelkedő fontosságú.
  • A jó hangulatú, összetartó szervezet és a nyitott szemléletű, magas szociális kompetenciákkal bíró önkéntes koordinátor lehetővé teszi a motivációkban bekövetkezett változások okainak mielőbbi azonosítását.
  • Már az önkéntesség elkezdésekor érdemes integrálni az új tagot a csapatba, és ugyanilyen fontos a kliensekkel való kapcsolat erősítése, esetleges kezdeti kudarcok esetén érzelmi támogatás (a lemorzsolódást elkerülendő).
  • Fontos, hogy a szervezet alapvető, de ugyanakkor egyedi tagjának érezhesse magát az önkéntes, aki az érdeklődési köre alapján választhat önkéntes tevékenységet.
  • Ezért nem csak az önkéntességgel összefüggő, hanem az önkéntes érdeklődési köreire, társas aktivitására vonatkozó kérdésekre is érdemes kitérni.
  • Ezt követően kipróbálhatunk több lehetőséget is a változtatás érdekében (pl. több felelősség, kihívás, döntési jogkör és magasabb szintű autonómia biztosítása az önkéntesnek, ha erre vágyik).
  • A szervezeten belüli önkéntes szerepek változtatása bizonyos időközönként ajánlatos a kiégés és motivációvesztés elkerülése érdekében.
  • Ha fejlődnek a képességei, új aktivitás ellátására is alkalmassá válik (lásd nagyobb felelősség).
  • Minél szélesebb körű tréning lehetőségek biztosítása az önkéntesek számára annak érdekében, hogy bővíthessük képességeiket, ezáltal az általuk ellátható önkéntes tevékenységek repertoárját (kompetenciaérzés).

Az egri Bródy Sándor Könyvtár önkéntesei számára a tevékenységük többek között az alábbi hasznokkal jár:

 

  • egy jó csapat részei,
  • kommunikációs készségeik fejlődnek,
  • személyes kapcsolataik.

Irodalomjegyzék:

[1] Meggyes I. – Murányi M.: A kórházi önkéntesség módszertana. 2010, Budapest, Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvány
[2] Csordás I.: Önkéntesség – Az önkéntes motivációk alakulása 5-7 éves időtávon a Szépművészeti Múzeum Önkéntes Programjában (záródolgozat). 2014, Budapest, Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet. p. 9.
[3] Dorner L.: Az önkéntes motivációk változása – hazai és nemzetközi kitekintés. (előadás) Önkéntesmenedzsment kihívások hosszú távon. Konferencia, 2016. szeptember 22. Budapest, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria

 
A szócikk alapját képező dokumentum: Gyakorlati útmutató intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez

Ez a szócikk angol nyelven is olvasható.