Szegénység és mélyszegénység
A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/szegenyseg-es-melyszegenyseg-szerkesztheto/
A XXI. század egyik globális problémája a szegénység, amelyet a növekvő egyenlőtlenségek okoznak, s amelynek egy része átmeneti jellegű, a gazdasági recesszió eredményeként jön létre. A növekvő egyenlőtlenségnek strukturális okai is vannak, ilyenek például jövedelem- és vagyoneloszlás, egyes társadalmi rétegek és csoportok társadalmi és gazdasági alávetettsége. Az átmeneti jellegű szegénység az okok változásával magától képes megszűnni, míg a strukturális okokra visszavezethető szegénység kezelésére, megoldására beavatkozásokra, különböző programokra van szükség. A szegénység kialakulásának okait keresve első helyen a világban a munkalehetőségek hiánya, a teljes vagy részleges munkanélküliség áll. A második oka a képzetlenség és a funkcionális analfabetizmus. Ez a két ok összefügg egymással, hisz sok esetben a képzetlenség miatt nincs munkahelyük az embereknek.
A szegénység olyan társadalmi jelenség, amelyet minden ember megtapasztalhat a környezetében. A „szegény” jelző vonatkozhat anyagi és nem anyagi helyzetre egyaránt. Meghatározása a különböző korokban és helyeken eltér egymástól, nem mutat állandóságot, nincs mindenki által elfogadott definíciója.
A szegénység meghatározása történhet objektív és szubjektív módon. Az objektív meghatározás esetén nem veszik figyelembe az egyének, a családok saját magukról alkotott képét, véleményét, hanem számszerűsítik a szegénység mutatóit. Az abszolút szegénység meghatározása az alapján történik, hogy az egyének jövedelme lehetővé teszi-e a létminimumban elismert javak megszerzését. A relatív szegénységi küszöb meghatározásánál az adott ország népességének jövedelem eloszlását vizsgálják. A szegénységet egyenlőtlenségi kérdésként értelmezik, és a jövedelem eloszlását használják a szegénység meghatározására. Újabb meghatározása a szegénységnek a depriváció számítása, amely a társadalmilag elfogadott javakból és szolgáltatásokból indul ki. Ennek az előnye, hogy nem szűkíti a szegénységet csupán a jövedelemre. A deprivált jelentése: a valamitől való megfosztottság, vagyis az egyén, a család olyan javakat nélkülöz, amely a társadalom nagy többségének a rendelkezésére áll, vagy aminek elérése mindenki számára kívánatos lenne.
A szubjektív szegénység meghatározása a vizsgált háztartás jövedelmi helyzetének saját maga általi értékelését jelenti.
Mi tesz szegénnyé valakit? A munkajövedelem hiánya, a munkanélküliség, az alacsony, a rendszertelen jövedelem, az alacsony iskolai végzettség, a regionális egyenlőtlenségek, az etnikai hovatartozás. A szegénység nem más, mint megfosztani valamitől az embert, a családot, vagyis depriváció. A megfosztottság az élet minden területén jelentkezik, a szegénységben élő emberek életéből hiányzik a gazdasági, a kulturális és a társadalmi tőke is.
A szegénységnek vannak kockázati tényezői, amelyek megléte hozzájárul a szegénység kialakulásához. Ezek a tényezők a következőek: életkor, gyerekek száma a családban, képzetlenség, alacsony iskolai végzettség, roma népességhez tartozás, fogyatékosság, kistelepülésen élés. Vannak, akiknél e tényezők közül több is jelen van.
A szegénység fogalmát napjainkban egyre inkább felváltja a társadalmi kirekesztés, kirekesztődés fogalma. Ez a meghatározás jóval szélesebb jellemzőket takar, mint a szegénység meghatározása. A jövedelem- és munkanélküliség mellett jelenti a lakhatástól, az oktatástól, az egészségügyi és szociális ellátórendszertől, a kommunikációtól, a közlekedéstől, a társadalmi segítségnyújtástól való megfosztottságot is. Sőt, kirekesztett az az ember is, aki nem fér hozzá az életét befolyásoló és meghatározó információkhoz, pl. a lakóhelyén született döntésekhez, a döntés-előkészítés véleményezéséhez.
Irodalomjegyzék:
TÁMOP-5.1.3 „Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért” c. projekt Megvalósító konzorciumi tagjai: az Autonómia alapítvány, a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. (korábban: VÁTI Nonprofit Kft.), és a Szociális Szakmai Szövetség.
A szócikk alapját képező dokumentum: Esélyegyenlőségi módszertani útmutató
