Intézményi, ágazati együttműködések kialakítása, fejlesztése

A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/intezmenyi-agazati-egyuttmukodesek-kialakitasa-fejlesztese-szerkesztes/

Definíció:

A polgárokkal és közösségeikkel foglalkozó, értük dolgozó intézmények, szervezetek, szakemberek rendszeres együttműködése vagy egy konkrét cél elérése, illetve projekt, feladat megvalósítása érdekében, vagy azzal az általános céllal, hogy tevékenységük lehető legteljesebb körét egyeztessék, összehangolják.

A tevékenység célja:

Az elsődleges cél az, hogy a településünkön, térségünkben élő emberek és közösségeik minél több esetben kapják meg a számukra fontos támogatást, segítséget. Ide értve azt is, ha közösségi tevékenységükhöz, akcióikhoz információra, tanácsra, helyszínre, bátorításra van szükségük, de azt is, ha személyes életük során – akár, amikor „minden rendben van”, akár krízishelyzetben – van szükségük információra,tanácsra, segítségre.
Az intézmények oldaláról nézve e cél úgy fogalmazható meg, hogy minél több esetben tudjon az intézmény a polgárok rendelkezésére állni, akár oly módon, hogy minél több tevékenység, szolgáltatás elérhető az adott intézményen belül, akár „csak” azzal, hogy pontos választ tud adni a polgároknak azzal kapcsolatban, hogy kérdéseikre hol kapnak választ. De cél egy „részvételi intézményépítési” folyamat kialakítása is, az együttműködés kiépítése kapcsán. Annak elérése alapvetően fontos, hogy a használók, a helyi közösség alakítani, befolyásolni és ellenőrizni is tudja az együttműködést, azaz hatással lehessen annak működésére, fejlesztésére. Ez alapvető közösségfejlesztési szempont.

Kulcsfogalmak:

  • humán-közszolgáltatások
  • ágazat- és szektorközi együttműködések

Feltételrendszer:

  • helyi intézmények, szervezetek, önkormányzat munkatársai
  • tárgyi: papír-írószer, számítógép
  • anyagi: közös programok és tevékenységek bekerülési költsége

Az együttműködések kialakításához és folyamatos szinten tartásához egyrészt igazán nem kellenek speciális feltételek: mindösszesen egy asztal, amely köré leülünk és beszélgetünk. Azaz e tevékenység esetében nem a személyi, tárgyi, anyagi feltételek a meghatározóak. Másrészt azonban mégsem könnyű kialakítani, szinten tartani, egyre aktívabbá tenni az együttműködést (hiszen, ha így lenne, akkor ez szerves része lenne mindennapjainknak), mert ehhez szükség van

  • egy ügyre, témára, amely mentén együttműködünk: ez lehet akár településünk, térségünk lakosságának jól léte (azaz, hogy érezzék jól magukat), de ez sok esetben túl tág, nehezen megfogható, nehezen fordítható konkrét cselekvéssé, így az együttműködés kialakítását szerencsésebb konkrét tevékenységek, programok mentén elkezdeni (lásd alább az „Alkalmazott eszközök és módszerek” pontban)
  • időre: idő kell ahhoz, hogy megismerjük egymást, egymás intézményének céljait, tevékenységét, erősségeit és nehézségeit, továbbá idő kell ahhoz is, hogy leüljünk, beszélgessünk, gondolkodjunk, tervezzünk stb.

Alkalmazott eszközök és módszerek:

  1. Vegyük számba, hogy milyen, humán-közszolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek működnek településünkön, térségünkben. Ne csak az önkormányzati intézményekre (helyi költségvetési szervekre) koncentráljunk, hanem a civil, az egyházi és a piaci szervezetekre is. Azaz ágazatközi- mellett szektorközi együttműködésben is gondolkodjunk. És vegyük számba településünk, térségünk meghatározó szakembereit is, az akár még aktív, akár már nyugdíjas éveit töltő szakembereket, akik szaktudásuk, ismereteik, kapcsolatrendszerük, szakmai tekintélyük alapján mély ismeretekkel rendelkeznek településünk, térségünk szükségleteiről.
  2. Ismerjük meg ezen intézményeket, szervezeteket, szakembereket: olvassunk el minél több, az interneten elérhető információt róluk. Majd keressük fel őket, még akkor is, ha rendszeresen találkozunk különböző hivatalos helyeken vagy összefutunk velük a helyi kisboltban. Menjünk el hozzájuk és érdeklődjünk tevékenységük részleteiről, mindennapi sikereikről, nehézségeikről. Vessük fel az együttműködés lehetőségét.
  3. Hívjuk meg ezen intézményeket, szervezeteket, szakembereket egy beszélgetésre. Ezt tegyük rendszeressé, pl. negyedéves találkozásokká. Ne kedvetlenedjünk el, ha első alkalommal kevesen jönnek el, de akkor sem, ha lesz olyan alkalom, amikor csak páran vagyunk az asztal körül. A lényeg, hogy rendszeresen találkozzunk, pl. minden harmadik hónap első keddjén, du. 4-kor.
  4. Mérjük fel, ismerjük meg, hogy ki, mit adhat a másiknak. Pl. állítsuk össze a közös és eltérő adottságok, lehetőségek, kapacitások mátrixát, listáját vagy készítsünk egy intézményi tankatalógust.
  5. Határozzuk meg az együttműködésünk célját, tárgyát. Javasoljuk, hogy ezt egyszerű, könnyen megvalósítható ügyekkel kezdjük, pl.: hangoljuk össze rendezvénynaptárunkat; vigyünk el egymáshoz egy-egy programot, pl. a település központjában működő művelődési ház a kézműves szakkörét havonta egyszer tartsa meg a település szélén lévő másik intézményben, hogy a szűkebb környezetükből nehezebben kimozdulók is részt vegyenek egy-egy alkalmon, megismerjék ezt a lehetőséget. Amennyiben az együttműködésünknek már vannak kézzel fogható, különösebb források bevonása nélkül is megvalósítható eredményei, gondolkozzunk közös projektekben. Egy-egy projekt egy-egy tevékenységébe akár akkor is vonjuk be valamely partnerintézményünket, ha úgy érezzük, hogy az adott tevékenységet magunk is meg tudnánk valósítani. Pl.: amennyiben számos programot, eseményt tervezünk a projekt keretében, ne mindegyik nálunk valósuljon meg, „szórjuk el” az eseményeket településünk, térségünk intézményei között.
  6. Vegyünk részt magunk is a közösségi felmérésben és a közösségi cselekvési terv elkészítésében, javasoljunk tevékenységeket és vállaljunk megvalósító szerepet. És ösztönözzünk erre minél több intézményt. Ezt persze arra való figyelemmel tegyük, hogy ne valósítsuk meg azt, amit a polgárok és közösségeik is meg tudnának, meg szeretnének valósítani, hiszen a közösségfejlesztési folyamat célja a helyi lakosok aktivizálása.

Eredmények,várható kimenet:

  • Településünk lakosai egy-egy intézményben több kérdésükre kapnak választ, többször fordulnak majd hozzánk bizalommal élethelyzetüket érintő kérdésekben;
  • Intézményünk helyi és területi beágyazódása nő;
  • Új kapcsolódási, hálózatosodási lehetőségek nyílnak meg az új partnerek segítségével;
  • Gazdagodik intézményünk tevékenységrendszere, egy-egy feladatunkat könnyebben tudjuk megvalósítani;
  • Munkatársaink szakmai ismeretei bővülnek, szélesebbé válik a kapcsolatrendszerünk.

Szakirodalom, honlaplink:

A szócikk alapját képező dokumentum:

Közösségfejlesztés módszertani útmutató