A komáromi Mag-ház

A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/a-komaromi-mag-haz-szerkesztheto/

A Komáromban kialakított Mag-ház a „közösségi művelődés kívánatos rendszerének” modelljét alapul véve működő közösségi tér, amit az épület tulajdonos szervezetén (Élettér Egyesület) kívül további öt szervezet konzorciuma működtet és üzemeltet a civil önkormányzatiság és kontroll alapelvén. „A közösségi művelődés kívánatos rendszere” címmel állított össze szakpolitikai stratégiát Beke Pál és az általa vezetett közösségi művelődési szakemberekből és közösségfejlesztőkből álló szakmai műhely.

A Mag-ház 2007-ben nyitott meg másfél éves intenzív összefogással, önkéntes munkával és jelentős anyagi támogatással (egyesületi magánszemélyektől) készült el. A tulajdonos szervezet már a fizikai építkezés során törekedett a fenntarthatóságra, így módszeresen kutatta azokat a lehetőségeket, amelyek hosszú távra is biztosíthatják az üzemeltetést és fenntartást. A Mag-ház modell a franciaországi MJC (Maisons des Jeunes et de la Culture – magyar fordítása ’ifjúsági és közösségi ház’) adaptációjából épült fel, melynek alappillére a közösségi (szervezeti) összefogás, együttműködés.

A Mag-ház alapját a különböző egyesületek, alapítványok jelentik, akik közös elhatározásból együttműködve üzemeltetik, az összefogás okát közösségi és gazdasági téren jelölik meg.

Érdekükben áll, hogy közösen tartsanak fenn szakmai vezetést, titkárságot, könyvelést, hogy közösen jobban használják ki helyiségeiket. A Mag-ház jobban képviseli a lakosság sokszínű érdeklődését és különféle érdekeit, a ’közös’ költségvetésbe befolyó összegek sokrétűbb tevékenységet tesznek lehetővé, mint elaprózva, szervezeti szinteken. Az egyesülési szabadság értelmében természetesen bármelyik szervezetnek bármikor jogában áll kilépni a konzorciumból, és önállóan folytatni a tevékenységét.

A Mag-házat összefogó konzorciumon kívül vannak együttműködő és társult tagok is. A társult tagok között egyaránt találhatunk jogi személyeket és olyan szakembereket, akiket hozzáértésük, szakértelmük miatt választanak be. Együttműködő tagok kizárólag jogi személyek, akik projektek, programok, fejlesztések területén egy-egy cél megvalósítására kötött megállapodás keretén belül kapcsolódnak a konzorcium egy-egy tagjához.

A konzorcium évente egyszer közgyűlést tart (1 szervezet 1 szavazat elven), amelyet írásban a szakmai vezető hív össze. A konzorcium – az egyesület közgyűléséhez hasonlóan működve – vitatja meg és fogadja el a konzorcium (Mag-ház), illetve annak tagszervezetei (egyesületek) tevékenységéről szóló tartalmi és pénzügyi beszámolót, meghatározza a következő évi költségvetést és szakmai irányvonalakat, a tagszervezetek szuverén törekvéseit, azok kapcsolódásait a konzorciumhoz. A döntéseket abszolút szótöbbséggel hozzák. A természetes és a jogi személyeknek egyaránt egy szavazatuk van. A konzorcium taglétszámát a konzorciumot alkotó szervezetek képviselői alkotják és biztosítják. Határozataikat a konzorcium által megbízott szakmai vezetés irányítja a konzorcium erőforrásaira támaszkodva.

Az egyesületi mintára a konzorciumot a megbízott szakmai vezetés képviseli, ő rendeli el a kiadásokat és hagyja jóvá a bevételeket, közli a konzorciummal, annak tagszervezeteivel a cselekvés irányvonalait és felügyeli azok végrehajtását. A konzorcium nem a társadalmi egyenlőség, hanem a társadalmi igazságosság elvén működik, ami azt jelenti, hogy tagjai saját emberi és anyagi forrásainak lehetőségeivel csatlakoznak. Így a tagszervezetek nem egységesen egyenlő mértékben, hanem erőforrásaiknak megfelelően járulnak hozzá a közös célok megvalósításához. A kilenc éve zavartalanul működtetett közösségi tér úgy tölti be funkcióját, hogy a benne tevékenykedő szervezetek autonóm célkitűzéseire építve gazdag élettere a helyi közösségeknek.

A Mag-ház a demokrácia olyan műhelye, amin kívül csak mindenféle hierarchiákban, azoknak alá- és fölérendelten, jobbára szabályozottan tehetjük a dolgunkat. Rajta kívül alig van hol megtanulni és begyakorolni a másokkal való egyenrangú és szolidáris együttműködést. Persze nem lehet „csak úgy” együttműködést szorgalmazni; ahhoz kell egy közösen felvállalt cél és feladatrendszer, ami mentén kikristályosodnak nemcsak a tennivalók, hanem a még nem ismert vezéregyéniségek és a különféle szerepeket betöltők is.

A civil struktúra kialakítása cél és eszköz a tudatosabb polgári lét megélésére, egyidejűleg mintateremtő gyakorlóhely a települési demokrácia működésére. A benne együttműködők a társadalmi életben való aktív részvétel lehetőségét adják azoknak, akik ezt szívesen fogadják, s így cselekvési teret-terepet is biztosítanak. Ez pedig nem más, mint a polgári társadalmak alapja; az önkéntesség, az öntevékenység, az önkormányzás, az önigazgatás. Feladata, hogy közreműködjék a helybéli társadalom barátságos, őszinte és szolidáris viszonyainak kiépítésében. A benne működő szervezetek – még ha azok tagjai közül magánemberként kapcsolód(hat)nak különböző ideológiai, felekezeti, stb. irányvonalakhoz és nézetekhez – egységesen, mindenféle politikai irányzattól függetlenül végzik a tevékenységeiket.

A szócikk alapját képező dokumentum:

Intézmények társadalmiasítása módszertani útmutató

Ez a szócikk angol nyelven is olvasható.