Könyvtárak közösségépítési gyakorlatai

A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/konyvtarak-kozossegepitesi-gyakorlatai-szerkesztheto/

A könyvtári intézményrendszer esetében hosszú út vezetett a közösségi kezdeményezésektől, a rétegkönyvtáraktól, az egyletek, egyesületek, körök, kereskedelmi kölcsönkönyvtárak, és az állam szociális könyvtárain át az (állam)polgár közkönyvtárához, a public library-hez. Ugyanígy a nevelő, szórakoztató népkönyvtártól a közművelődési könyvtárakon át az információs feladatokat is vállaló, mai szolgáltató közkönyvtárig. A könyvtárak mindig szoros kapcsolatban álltak a társadalom mozgásirányaival, így jutottak el a polgári demokrácia mindenki könyvtárához.

A könyvtárak előtt álló jelenkori kihívások a társadalmi-politikai változásokból, az élethosszig tartó tanulás szükségletéből, a könyvtárlátogató közönség változásaiból s mindenekelőtt a digitális forradalomból fakad. A közkönyvtárak kettős szorításba kerültek: egyfelől erősek az elvárások és késztetések, hogy az információs és/vagy tudástársadalom gazdasági racionalizmuson alapuló igényeit szolgálja, s reagáljon az információs technológia forradalma következtében bekövetkező változásokra, másfelől megmaradnak hagyományos funkciók a kulturális örökség megőrzésben és terjesztésében, s mint kulturális és társadalmi központnak is erősödik a szerepe.

A könyvtárak társadalmiasításának főbb irányait – többek között – a chicagói Városi Könyvtárak Tanácsa fogalmazta meg a helyi könyvtárak közösségépítési gyakorlataira alapozva:

  • Ki kell menni a falakon túlra. A közösség-könyvtár kapcsolat akkor sikeres, ha proaktív.
  • Találjuk meg a véleményvezérek Sokkal eredményesebb, ha összehangolt erőfeszítéseket teszünk arra, hogy feltárjuk ki-kicsoda a közösségben. A helyi újságok olvasása, régi lakosok kérdezése és közösségi, civil események meglátogatása mind segít abban, hogy megtaláljuk, és együtt dolgozzunk azokkal az emberekkel, akik már most a közösségi tevékenységek középpontjában vannak.
  • Legyünk kreatívak abban, hogy mely tevékenységekhez tudnak a könyvtárak hozzájárulni. Lépjünk túl az evidenciákon és merjünk igent mondani olyan izgalmas, új ötletekre, amelyek még beilleszthetők a küldetésünkbe.
  • Ismerjük fel és erősítsük a közösség egyediségét, különleges képességeit. A kulturális feltételek, a családok igényei, a környékbeli fiatalok sajátosságai, mind lehetőséget kínálnak arra, hogy a könyvtárat nélkülözhetetlen szerepbe hozzuk.
  • Támogassuk a helyi vállalkozásokat és intézményeket. Építsünk ki kölcsönös kapcsolatokat velük, reklámozzuk nekik szolgáltatásainkat, és a szabadon felhasználható pályázati pénzeket helyben költsük el. Mindezek a tevékenységek előnyösen hatnak vissza mind a könyvtárra, mind a közösségre.
  • Legyen a könyvtár épülete közösségi központ.
  • Érjük el, hogy a közösség-centrikusság határozza meg a könyvtár munkatársainak és önkénteseinek gondolkodását. A könyvtári dolgozók mindegyikét bátorítsuk arra, hogy tanulják meg a neveket, hogy vegyenek részt a rendezvényeken, építsenek kapcsolatokat és figyeljenek oda a közösségi ügyekre.

A szócikk alapját képező dokumentum:

Intézmények társadalmiasítása módszertani útmutató

Ez a szócikk angol nyelven is olvasható.