Tanulókörök [szerkeszthető]
https://cskwiki.hu/tanulokorok/
Definíció:
A tanulókör olyan önszerveződő kiscsoport, ahol a résztvevők egyeztetett rendszerességgel összejönnek, hogy az általuk meghatározott terv szerint tanuljanak, vitázzanak adott témáról, vagy kulturális tevékenységet végezzenek. Az önképző körök munkája a tagok tapasztalatára épül, céljuk, hogy egymástól tanuljanak, együtt gondolkodjanak az általuk választott témakörben.
A tevékenység célja:
- a társadalmi tapasztalat és tudás kommunikációja
- a társadalmi tudatosság, aktivitás fejlesztése
- elköteleződés a közösségi-társadalmi cselekés mellett
- fejlődjön a helyi demokrácia a demokratikus készségek begyakorlása által: kommunikációs készség fejlesztése, egymásra figyelés, udvariasság, kölcsönösség, egymás munkájának elismerése, tisztelet stb.
Kulcsfogalmak:
- tanulókör
- önszervező kör
- informális tanulás
- közösségi és társadalmi részvétel
- helyi demokrácia erősítése
Feltételrendszer:
- személyi: kulturális közösségszervező, közművelődési és közgyűjteményi intézmények szakemberei
- tárgyi: összejöveteli terem, számítógépes kapacitás, kivetítő, flipchart, filctollak, post-it; jegyzetelni papírok és tollak, nyomtató és A4-es papírok
- anyagi: terembérlés (ha szükséges)
Alkalmazott eszközök és módszerek:
Ahhoz, hogy megtalálják egymást a hasonló érdeklődésű emberek, kommunikáció szükséges. Ez történhet személyes kommunikáció révén, bármely közösségi találkozás alkalmával, de létrejöhet valamely médium közbeiktatásával, pl. Tankatalógus (helyi név- és címjegyzék) alapján, vagy más helyi orgánum közbeiktatásával is (hírlevél, programfüzet, hirdetőtábla, kalendárium, falukönyv, évkönyv stb.).
Elegendő számú jelentkező esetén (7-12 fő) az egyes tanulókörök meghirdetik találkozásuk első időpontját és helyét, és közösen tervezik meg a következő 8-10 összejövetelre vonatkozó munkájukat: felajánlásokat tesznek, hogy a témán belül ki melyik részterülettel kapcsolatosan vállal felkészülést, kiselőadást, film bemutatását stb.
Mindegyik találkozást más tag szervezi meg (ha előre megbeszélik az időpontokat és a helyszíneket, akkor már csak szóbeli rásegítés, egy-egy telefon, vagy levelezőcsoport-üzenet szükséges). Az üléseken levezető elnököt és jegyzőkönyvvezetőt választanak, lehetőleg minden alkalommal mást. Egy résztvevő általában egy alkalmat kap témája bemutatására, amelyet mindig a téma megbeszélése követ. A beszélgetés vezetője minden alkalommal más tanulóköri tag legyen.
A tanulóköröket patronáló helyi közművelődési és közgyűjteményi intézmények:
- szakmai segítséget adhatnak a téma tanulmányozásához – konzultációt ajánlhatnak a téma és altémái megválasztását illetően; irodalomjegyzékkel segíthetik a kör tájékozódását; felkészíthetik a tanulóköri szerepekre a kör tagjait: szervező, levezető elnök, beszélgetésvezető, jegyzőkönyvvezető; valamint kérés esetén az előadás felépítése, időtartama, vázlata stb. terén is nyújthatnak segítséget;
- technikai segítséggel teszik lehetővé az összejövetelek megvalósulását: képzésre alkalmas termet biztosítanak; lehetővé teszik a sokszorosítást és segíthetik az összegzés folyamatát is, és más, előre nem látható esetekben is rendelkezésre állhatnak.
A tanulókörben a munkát a demokratikus értékek jellemezik, a tanulókör lényegében egy demokratikus kiscsoportos párbeszéd, melyben:
- Mindenki egyenlőként, aktívan vesz részt;
- a soros vezetőnek nincs hatalma; szerepe az, hogy az eszmecsere párbeszédi jellegét s élvezetes légkörét biztosítsa;
- a párbeszédnek nincs semmi nyíltan vagy titkosan előre tervbe vett vagy elvárt eredménye;
- a résztvevők mindenben közösen határoznak;
- a párbeszéd egyik legfontosabb eleme egymás tiszteletteljes, aktív meghallgatása;
- a cél az, hogy egymás álláspontjait megvizsgáljuk, s azokat megértsük;
- a résztvevők szellemileg felszabadulnak, és önbizalmukat növelve megerősödnek;
- A kör munkájának egyik legfontosabb eredménye a különféle álláspontokban rejlő közös vonások közös alapként való feltárása.
A tanulóköri munka végén a tagok összefoglalják, hogy mit tanultak egymástól, összegzik a témát és a tanulmányozásra felhasznált irodalmat, s ha a feldolgozott téma természete engedi, akkor azt írásban is megjelentethetik, de mindenképp dokumentálják és hozzáadják a helyi közgyűjteményekhez, valamint a tagok maguknak is megtartanak egy példányt. A közös stúdiumot záró tanulmányok nagyban függenek a résztvevőknek a munka megtervezése és kivitelezése során tanúsított aktív részvételétől.
Eredmények, várható kimenet:
- kevés fejlesztői rásegítés, nagy közösségi hozzájárulás
- aktív részvétel és önnevelés, mely kihat a közügyekben való cselekvő állampolgári részvételre is
- motivációk épülnek további tapasztalatcserékre, közösségi tanulásra, közösségi cselekvésre
Szakirodalom, honlaplink:
- Vercseg I. (2004). Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak.Parola füzetek. Budapest, Közösségfejlesztők Egyesülete. www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/0a84037251c6a630c1257075002e65aa/c25665214fdbda8ec1256f1800529729?OpenDocument
- Molnár A. (2015). Közösségi tanulás a közösségfejlesztés folyamatában. Parola-füzetek. Budapest, Közösségfejlesztők Egyesülete. http://kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/99b0698cd023d1018525670c0080e328/ff36d408e19a7974c1257f5b003ab3ef/$FILE/Molnar%20Aranka%20%20K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi%20tanul%C3%A1s%20a%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gfejleszt%C3%A9s%20folyamat%C3%A1ban.pdf
- Molnár A. et al. (2011). Építő közösségek – közös tudás. In Parola 3.sz. http://www.adattar.net/parola/?page_id=18
A szócikk alapját képező dokumentum: