Partnerségben a civilekkel – indirekt önkéntes fogadás [szerkeszthető]

Contents

      1. Tipp:
      2. Tipp:

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata:
https://cskwiki.hu/partnersegben-a-civilekkel-indirekt-onkentes-fogadas/

 

A klasszikus civil szervezetek (egyesületek, alapítványok), az alulról jövő kezdeményezések, megmozdulások képviselőiként, egyenrangú félként lehetnek partnerei az intézményeknek egy-egy település kulturális életében.

Mind a civil szervezetek, mind az intézmények szempontjából fontos a közös célok felállítása, ezek alapján együttműködési megállapodás megkötése, amely tartalmazza a közös feladatok, vállalások és felelősségek leírását.

Egy kulturális intézmény két megoldási mód közül választhat az intézményi önkéntesség megvalósításánál:

  1. Amikor saját hatáskörben szervezi meg az önkéntesek fogadását az intézmény.
  2. Amikor civil szervezettel(ekkel) együttműködve fogad önkénteseket.

Az alábbi leírás arra vállalkozik, hogy lehetséges útmutatást adjon azoknak az intézményeknek, amelyek nem önállóan, hanem egyesületek és/vagy alapítványok bevonásával alakítanak ki intézményi önkéntességet.

Az intézmény (mint az együttműködést kezdeményező) feladatai:

  • A potenciális civil szervezetek (partnerek) felkutatása bizonyos szempontok alapján: tevékenységi kör, tagok száma, önkéntesek száma, hatókör kiterjedése, működési stabilitása-, költségvetés, szakmai megvalósítás;
  • Partnerségi szándék egyeztetése, lehetséges együttműködési formák, megoldások feltárása;
  • Közös érdekek, kölcsönös előnyök és hasznok megfogalmazása;
  • Együttműködési megállapodás előkészítése, aláírása főbb tartalmi elemek figyelembe vételével:
    – megállapodás tárgya
    – felek egymás közötti viszonya, felelősségek
    – A felek közös vállalásai
    – Az intézmény, illetve a Partnerszervezet vállalt szakmai, szervezési- koordinációs, valamint kommunikációs és marketing feladatai
    – A Partnerszervezet az önkéntes program megvalósításához milyen forrásokban részesül
    – Partnerszervezet költségeinek elszámolása, költségviselési kérdések tisztázása
    – Együttműködési Megállapodás felmondása
    – Partnerszervezet általi rendkívüli felmondás
    – Az Intézmény általi rendkívüli felmondás
    – Viták rendezésének módja és illetékessége
    – Záró rendelkezések: felülvizsgálat és módosítás lehetősége, gyakorisága, kontaktszemélyek megadása.
  • Gyakorlati együttműködés megkezdése, folytatása:
    – Éves munkaterv kidolgozása, időbeni ütemezéssel, felkészítés/ képzés az önkéntes program megvalósítására, a motiváció fenntartása
    – Az önkéntes program külső, belső kommunikációja és marketingje
    – Költségtérítés biztosítása
    – Elismerés, jutalmazás
  • Az önkéntes program monitoringja, kölcsönös értékelése, közös eredmények bemutatása, rámutatás az esetleges hibákra és hiányosságokra, megoldási javaslatok megfogalmazása.

Tipp:

Szakmai műhelyek önkéntes tájházi sétavezetők számára, a magyarországi tájház hálózat látogathatóságának élénkítésére:

A hazai tájház fenntartók (elsősorban kisebb települések, községek önkormányzatai) egyik legégetőbb problémája a látogathatóság feltételeinek biztosítása. Az igencsak korlátozott lehetőségek mellett kínálkozó megoldás, hogy minden településen akad majd olyan lokálpatrióta (pl. egy nyugdíjas pedagógus), aki önkéntes tevékenységként hajlandó szabadidejéből áldozni az érkező vendégek fogadására, kalauzolására. A jó szándék mellett elengedhetetlen azonban bizonyos alapismeretek elsajátítása, amelyek segítségével képessé válik önként vállalt feladatának igényes, szakszerű teljesítésére.
A Tájházszövetség olyan tematikát dolgozott ki szakmai műhelyek életre hívására, amelyek régiónkénti megvalósításával elismert szakemberek (néprajzkutatók, muzeológusok, kommunikációs szakértők stb.) ruházzák fel az érintetteket a látogatók fogadásához szükséges nélkülözhetetlen tudással. Az önkéntes tájházi sétavezető feladata tehát egy adott település helytörténete népi műemlékei, néprajzi értékei iránt érdeklődő, egyéni vagy csoportos látogatói számára a tájház (helytörténeti gyűjtemény, faluház stb.) épületének, enteriőrjének, állandó és időszaki kiállításainak szakavatott, hozzáértő, élményszerű bemutatása.

A szakmai műhelyek célcsoportjának elsődlegesen a helyi társadalom lokálpatrióta érzelmű nyugdíjas értelmiségi rétegét, továbbá a szabadidővel rendelkező, a cél iránt elkötelezett, legalább középfokú végzettségű felnőttjeit tekintjük.

A résztvevők száma: 12-15 fő / szakmai műhely / régió

A szakmai műhelyek alkalmainak száma régiónként: 3 × 8 óra; azaz 7 régió × 24 óra, összességében 168 óra.

A szakmai műhelyek vezetői, előadói: a Tájházszövetség elnökségi tagjai (néprajzkutatók, muzeológusok, közművelődési szakemberek), valamint a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a régiók területén működő megyei múzeumi szervezetek munkatársai.

Tipp:

Számos szervezet mellett működnek Baráti Körök. Ugyan az ő feladatkörük és tevékenységük nem azonos az önkéntesekével – pusztán egy alapvető elvi különbségből adódóan (az önkéntes az idejével, a baráti kör tag általában a pénzével támogatja a szervezetet) szervezésük teljesen eltérő, mégis kiemelünk egy példát a Baráti Kör és az intézmény jó együttműködésére. A 2012-ben megalakult Duna Múzeum Baráti Köre Egyesület és a Duna Múzeum esete jól példázza a partnerségi együttműködést, hiszen az Egyesület segíti a Duna Múzeum tárgyi és írásos anyagának gyűjtését, kutatását, publikálását, közreadását, támogatja a múzeum szakmai és közönségkapcsolati tevékenységét, rendezvényeit.
Egyúttal az Egyesület 2013-tól működteti a Duna Múzeum önkéntes programját. Mintegy 20 aktív önkéntes vesz részt a múzeummal közös rendezvények előkészítésében és lebonyolításában, a látogatók fogadásában. Önkénteseik dolgozták ki és valósítják meg a születésnapi programokat. Az önkéntesek képzését a múzeum munkatársaival közösen végzik. Az önkéntes programba jelentkezni jelentkezési lap kitöltésével van lehetőség. Az önkéntesek részletes tájékoztatást találnak az egyesület Önkéntes kézikönyvében, amely tartalmát tekintve leírást ad a múzeumról, az önkéntes lehetőségekről, részletes információkat az önkéntes programról, képzésekről és tréningekről, az önkéntesekkel kapcsolatos elvárásokról, általános tudnivalókról. Az egyesület oktatási tevékenységét is felvállalva, az önkénteseik segítik a Duna Múzeum múzeumpedagógusait a múzeumi órák, foglalkozások előkészítésében és megtartásában. Továbbá igény és lehetőség szerint, szakmai képzéseket szerveznek pedagógusoknak és múzeumpedagógusoknak, valamint felkérésre szakmai, módszertani (környezeti nevelés, múzeumpedagógia) segédanyagok kidolgozásában is közreműködnek.

 

Önkéntesfogadás közvetlenül az intézményben Önkéntesfogadás civil szervezeten keresztül
  1. Az önkéntesek elsősorban az intézményhez kötődnek és az intézmény iránt elkötelezettek.
  2. Az önkéntessel az intézmény közvetlenül tud egyeztetni, nincs közvetítő (és így plusz félreértési lehetőség) a kapcsolatban.
  3. Az intézmény értékesebbnek és jelenlévőbbnek éli meg az önkénteseket (költségvetési és egyéb szempontból is biztosabban tervez velük).
  1. Egy program elindítása során minimális a munkateher (a toborzás, kiválasztás, bevezető képzés jelentős részét át tudja vállalni a civil szervezet).
  2. Kevesebb adminisztrációs teher (bár teljesen nem ruházható át).
  3. Kevesebb költséggel jár, ha a civil szervezet a hirdetésben, képzésben és egyéb folyama- tokban is tud segíteni.

 
A szócikk alapját képező dokumentum: Gyakorlati útmutató intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez