Helyi cselekvési terv [szerkeszthető]

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata:
https://cskwiki.hu/helyi-cselekvesi-terv-2/

 

A helyi cselekvési terv a közösségi felmérés eredményeire épül, amely nemcsak a településen élők szükségleteit, saját jövőjükre, településükre vonatkozó elképzeléseit tartalmazza, hanem a lakosok aktív szerepet is vállalnak a tervek megvalósításában.

Cél, hogy ennek elérése érdekében az önszervező lakosok partnerként dolgozzanak együtt más civil szervezetekkel, saját önkormányzatukkal, szakmai szervezetekkel és a gazdasági élet szereplőivel.

Összeállításának feltétele: Rendelkezzünk a közösségi felmérés, a közösségi interjúk és a közösségi beszélgetések elemzett eredményeivel, lásd ezek módszertanát!

Kulcsfogalmak:

  1. helyi cselekvési terv;
  2. partnerség;
  3. képessé tétel – képzések, új intézmények létrehozása a helyi közösségben;
  4. helyi cselekvés;
  5. koordináció

Feltételrendszer:

  • személyi: közösségfejlesztő, kulturális közösségszervező, a partnerek konzorciumának cselekvő részvétele a munkában – önkormányzat, civil szervezetek, szakmai szervezetek és intézmények képviselői, az üzleti szféra szereplői
  • tárgyi: összejöveteli terem, számítógépes kapacitás, kivetítő, flipchart, filctollak, post-it; jegyzetelni papírok és tollak, nyomtató és A4-es papírok
  • anyagi: terembérlés (ha szükséges)

Alkalmazott eszközök és módszerek:

A helyi cselekvési terv hosszabb távra, 3-5 évre szól, és megvalósulásához több területen kell tervezett és összehangolt lépéseket tenni. E megtervezett, egymást erősítő tevékenységek alkotják a cselekvési programot, amelyet kisebb egységekre, ún. projektekre bonthatunk.

Célszerű egy tervezési mátrix felállítása és táblázatba foglalása a teendők időrendiségének meghatározására: Mit kell most, azonnal kivitelezni, mit hamarosan és mit később? A táblázat azoknak az itt és most közösen meghatározandó felelősöknek a körét is rovatba foglalja, akiknek a kompetenciájába a közösségi csoport szerint az adott ügy beletartozik: pl. helyi önkormányzat, helyi lakosok, helyi közösségi szervezetek, szakértők, szakmai és érdekképviseleti
szervek, központi kormányzat stb.

Tervezési mátrix minta
Tervezési mátrix minta

 

A táblázat a tervezési mátrixot mutatja be. Lehet a táblázatnak egy Hogyan? rovata is, amelybe a megvalósítás módozatai írandók, pl. 1. lépés: képzés, 2. lépés: a szervezet (pl. szövetkezet) megalakítása stb. A programban valószínűleg több projektötlet is kirajzolódik az alkalmazott aktivizáló módszerek (interjúk, közösségi beszélgetések, közösségi felmérés) eredményeiből, s belőlük akár több is vonatkozhat ugyanannak az ügynek a kezelésére. Ezeket felfoghatjuk alternatív megoldási lehetőségekként, amelyeket elemeznünk kell, s el kell döntenünk, hogy közülük melyik az, amelyik a közösség jelenlegi kapacitásával (munkabírásával, szakértelmével, anyagi tehetségével) a leginkább összhangba hozható. A jónak, reálisnak ítélt problémamegoldás(ok) ezek után már egy projekttervezési munka tárgyát képezhetik.

A projektek tervezésénél számba kell venni, hogy melyek a megvalósításhoz szükséges emberi befektetések:

  • közösségi szerveződések;
  • tanulási, tájékozódási folyamatok beindításának szükségessége;
  • anyagi befektetések;
  • vállalkozási, szövetkezeti formák keresése, pályázati lehetőségek;
  • s mindehhez milyen szakmai, szaktanácsadói, információs és szervezési háttér, közösségi álláshely/ek teremtése szükséges stb.

További szempontok lehetnek:

  • kezdő (első) helyi cselekvés esetén a gyors siker erősíti az önbizalmat és további, bonyolultabb cselekedetekre is motivál – ilyenkor a gyorsan és egyszerűen kivitelezhető kezdés a szerencsés;
  • ha a tervezést már gyakorlott civilek, erős szervezetek végzik az önkormányzattal, üzleti szektorral közösen, akkor akár nagyságrendekkel is nagyobb és bonyolultabb tevékenység megvalósításába kezdhetnek, gondos előkészítés, szakértők és partnerek folyamatos bevonása után.

Képessé tétel, képzések

Számos szükségesnek megállapított feladat kivitelezése csak képzés nyomán valósulhat meg. Maga a feltárási folyamat is egy közösségi tanulási folyamat – akár tudatosítjuk ezt mindjárt a kezdetekkor, akár nem. A lokális közösségben történő gondolkodást is tanulni kell. Képzés szükséges bármiféle számítógépes munkához is. A partnerek keresése is akkor igazán hatékony, ha azt arra felkészített emberek végzik. A demokráciáról, a civil társadalomról, a kormányzati, a nem kormányzati és az üzleti szektor feladatairól is fontos tanulniuk a helyi önkénteseknek. A feltárás során megfogalmazódó feladatok is képzést tesznek szükségessé. A helyi projektek kulcsemberei megtanulnak pályázatot írni; a leendő vállalkozók vagy kisszövetkezetet alapítók vállalkozói vagy szövetkezetalapítási tanfolyamon vesznek részt, ellátogatnak sikeres vállalkozókhoz, már működő szövetkezetekhez; a falusi turizmusba bekapcsolódók vendéglátói és nyelvtanfolyamokat, bel- és külföldi tanulmányutakat szerveznek, mert a példának van a legnagyobb mozgósító ereje stb. Az egyes tevékenységekhez szükséges pénz előteremtése is részben a közösség feladata. A pályázáshoz szükséges információk, a tevékenység rövid és hatásos összefoglalása, költségvetés készítése szintén megtanulandó feladat.

E képzéseket részben a közösségfejlesztők – kulturális közösségszervezők, részben a szervezésükkel a közösséghez kapcsolható képzési szervezetek végzik. A kiképzett helyi önkéntesek a település önkéntes közösségi szervezőivé válhatnak.

Partnerség építése

A tervet el lehet juttatni a közösségen túlra, a szomszédos önkormányzatokhoz és civil szervezetekhez, a kistérség, a régió településeinek hasonló munkát végző közösségeihez és önkormányzataihoz, a megyei közgyűléshez, a remélt partnerintézményekhez és szervezetekhez, a potenciális támogatókhoz, a médiához. Ez a munka egyben lobbizás is, a feladattervben meghatározott külső segítség bevonása, aktivizálása – szakértők és pályázati támogatás, közösségi álláshely teremtése stb. Fontos tehát, hogy az alakuló új közösségi szervezetek menedzseljék a tervet. Osszák föl maguk között, ki kivel lesz kapcsolatban, és ki kivel beszéli meg később személyesen is a korábban írásban megküldött tervet. Az így született észrevételeket, megállapításokat pedig folyamatosan be lehet építeni a tervbe.

Új civil szerveződések megalakulása – intézmények építése a helyi közösségben

A közösségi feltárást végző helyi lakosok, a kezdeményezők, a szerkesztők, a kérdezők, az értékelők stb. már maguk egy közösséget alkotnak, amelynek saját tevékenysége maga a közösségi feltárás, és amelynek költségeire pályázhat is. E közösség mellett még számos másik is kibontakozik a tervek megvalósítása során, amelyekkel immár önmagukon belül kell újra végigbeszélni identitásukat, feladataikat, stratégiájukat, további, lehetőleg bentlakásos képzés keretében. Segíthet új közösségek megalakításánál a helyi tehetségek közjóért való munkálkodása: pl. helyi lap indítása, múzeum kialakítása, nyelvórák adása stb. Mindenütt közösségi megoldásokat keressünk!

Eredmények, várható kimenet:

  • az érintettek (helyi lakosok és szervezeteik), a bevonható szakmai intézmények és szakemberek részvételével létrejön a közösség helyi cselekvési terve;
  • a cselekvési terv partnerségben készül, és tisztázott partnerségi viszonyban valósul meg: tisztázódik a program és projektjei tartalma, felelősei, megvalósítóinak köre;
  • koordinált, többszereplős fejlesztői tevékenység jön létre;
  • növekszik a folyamatban részt vevők helyi cselekvés iránti elkötelezettsége, tudása, részvétele;
  • új intézmények alakulnak a helyi közösségben;
  • fejlődik a helyi nyilvánosság;
  • kapcsolatok épülnek ki a településen kívüli világokkal;
  • a közösség további forrásokat teremt tervei folytathatóságáért.

Szakirodalom, honlaplink:

A szócikk alapját képező dokumentum:

Közösségfejlesztés módszertani útmutató