Az önkéntes program szereplői [szerkeszthető]

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata:
https://cskwiki.hu/az-onkentes-program-szereploi/

 

Az önkéntes programnak legalább két szereplője van: az önkéntes, és legalább egy munkatárs a szervezet képviseletében. De kikre és milyen minőségben számíthatunk még, milyen elnevezést kaphatnak az érintettek és milyen aktivitást nyújtanak? Intézmények esetében az önkéntes programok sikeréhez mindenképpen hozzátartozik az önkéntesek és az összes fizetett munkatárs megfelelő kapcsolata. Általános tapasztalat szerint nem tud kiteljesedni az a program, amelyet nem támogat kellő mértékben minden munkatárs. E magától értetődő helyzet megvalósítása nem is feltétlenül egyszerű, mert a munkatársak sok esetben – kimondva, vagy sem – félnek a lelkesedésből megjelenő önkéntesek által keltett hatásoktól. Arról nem is beszélve, hogy a laikus segítők megfelelő bevonása és támogatása – különösen a legkritikusabb, kezdeti időszakban – időt és energiát igényel. E félelmek és fékek megfelelő kezelése nélkül nem indulhat el, és nem teljesedhet ki sikeres önkéntes program. Amennyiben a félelmek nem kerülnek kimondásra és feldolgozásra, azok még az önkéntesek érkezése előtt visszaüthetnek, és folyamatosan, láthatatlanul veszélyeztethetik a megfelelő együttműködést. El kell érni, hogy a fizetett munkatársak tájékozottak legyenek, és ne keletkezzenek ellenérzéseik az önkéntesek megjelenése kapcsán. Így együttműködve, saját helyüket és szerepüket ismerve dolgozhatnak az intézmény sikeres működése érdekében.

Önkéntes

Önkéntesnek tekintünk minden olyan aktívan segítő személyt, aki a szervezettel szerződéses kapcsolatban áll, a törvényi előírásoknak megfelel, és a szervezet számára önkéntes segítséget nyújt.

Az önkéntes segítségnyújtás lehet egy időszakra kiterjedő: ilyenkor alkalmi önkéntesekről beszélünk.

Az önkénteskedés során azonban ugyanúgy előfordulhat a folyamatosságban némi szünet, mint a munkavállalásban. Ezért célszerű különbséget tenni aktív és passzív önkéntesek között. Ennek legpraktikusabb oka az, hogy ha így teszünk, a rendelkezésünkre álló létszám kalkulálásakor valóban azokat tudjuk figyelembe venni, akikre éppen számíthatunk, vagy ha szükség mutatkozik, egy toborzás keretében növelni tudjuk a csapatlétszámot.

Önkéntes koordinátor, szakmai koordinátor

Az önkéntesek szervezése nagy létszámú csapat, illetve kevés fizetett munkatárs esetén komoly kihívás elé állíthatja a szervezetet. Egy főt, akár részmunkaidős, akár teljes munkaidős foglalkoztatásban, érdemes az önkéntesek számától függően önkéntes koordinátornak kinevezni. Amennyiben a szervezet nagyobb, több területen fogad önkénteseket, esetleg más-más munkatárs koordinálja a napi tevékenységüket, őket hívhatjuk szakmai koordinátornak, vagy mentornak. Az egyértelműség kedvéért a fizetett munkatársat, aki az önkéntesek munkáját koordinálja, szakmai koordinátornak hívjuk.

Nagyobb kulturális intézmények esetén mindenképpen célszerű e kétféle koordinátori szerep különválasztása. Bizonyos szervezetekben a szakmai koordinátort mentor megnevezéssel illetik, ettől tartózkodunk a fogalomzavar elkerülése érdekében. Mentor megnevezéssel a tapasztalt önkénteseket illetjük. Az elnevezés megválasztása természetesen minden szervezet saját szokásaitól, kultúrájától is függ.

Az önkéntes koordinátor irányítja az önkénteseket azokhoz a részlegekhez, osztályokhoz, ahol szívesen fogadják az önkéntesek munkáját, kézben tartva intézményi alkalmazásukat. Ez különösen szükségszerű, ha az intézmény több

„telephellyel” rendelkezik. A koordinátor bár összefogja az intézményi önkéntes tevékenységet és dokumentációt, de a részlegekben működő szakmai koordinátor az, aki napi kapcsolatban áll az önkéntessel, irányítja munkáját; az önkéntes általa kapcsolódik be szervesen a munkaközösségbe.

Tipp: A Bródy Sándor Könyvtár Egerben 4 telephelyen nyújt szolgáltatásokat: a Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjtemény, a megyei Könyvtárellátó Rendszer egy épületben a Kossuth utcán, a Központi Könyvtár a Nagypréposti Palota épületében, a Közigazgatási Szakkönyvtár a Megyeházán, a Gyermekkönyvtár pedig a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. Az önkéntes koordinátor a Központi Könyvtárban teljesít szolgálatot, összefogja az önkéntes tevékenységet, ám az önkéntesek munkáját a részlegekben dolgozó könyvtáros-mentorok segítik (értelmezésünkben ők a szakmai koordinátorok). Ezt indokolja az is, hogy a fizikai elkülönülésen túl, a részlegekben folyó munka is nagyon különbözik egymástól attól függően, hogy a feldolgozó osztályon, az olvasószolgálatban vagy éppen a könyvtár-ellátási szolgáltatásban kell feladatot végezni. A mentorok a munkavégzésen túl az önkéntesek beilleszkedését, folyamatos lelki gondozását is segítik.

Mentor

A koordinátor önmaga is fordulhat az önkéntesekhez segítségért az újak felkészítésében, a napi ügymenet intézésében, a tevékenységek előkészítésében. Azon önkénteseket, akik a koordinátor jobbkezeként segítik az új segítők felkészítését, mentornak nevezzük. A koordinátor sokkal inkább a feladatokra, míg a mentor az önkéntesek „jóllétére” koncentrálnak. Hozzájuk az önkéntesek a későbbiekben is fordulhatnak ügyes-bajos dolgaikkal: elismert, a koordinátor által megerősített, tapasztalt önkéntesként jól lehet támaszkodni tudásukra, készségeikre. A csoport akkor ismeri el a mentorokat, ha kiválasztásuk alapja kettős: mind kiemelkedő, együttműködő személyiségük, mind kiemelkedő tudásuk példaértékűvé teszi őket társaik körében.

A hosszabb ideig azonos tevékenységet végző önkéntesek egy idő után egymást is mentorálják, hiszen a közös munkavégzés során szerzett tapasztalat arra ösztönzi őket, hogy saját maguk szervezzék meg munkát, mivel ezzel időt és energiát takaríthatnak meg.

A mentor és mentorált között folyamatos párbeszéd zajlik. Egy mentorkapcsolat kialakulásánál talán még a közös szakmai érdeklődésnél is fontosabb a személyes összhang és a szimpátia: ha nem kell személyközi kommunikációs akadályokkal küzdeni, akkor felszabadultan lehet beszélni arról, ami a mentoráltat érdekli, vagy ami számára problémát jelent.

A Szépművészeti Múzeum Önkéntes Programjában pontosan szabályozzák és leírják a fenti kategóriákat, amit minden szervezetnek ajánlunk az esetleges félreértések elkerülése végett.

Tipp: Részletek a Szépművészeti Múzeum Önkéntes Kézikönyvéből

„Státuszok [1]:

Önkéntes: önkéntes szerződés alapján a szervezet számára szabadidejében, ingyenesen munkát végző személy.

Aktív önkéntes: az az önkéntes, aki folyamatosan, minden egymást követő hónapban önkéntes munkát vállal és végez.

Passzív önkéntes: az az önkéntes, aki az önkéntes munka végzése alól írásbeli (e-mail) kérésére felmentést kapott. Passzív státusz adható min. 1, max. 2 hónapra. Aki ezen túl sem tud újra bekapcsolódni a programba, a II/1/g. pont
szerint kilép a programból. Olyan esetekben, például külföldi ösztöndíj vagy szülési szabadság, amikor a visszatérő volt önkéntes korábbi, kölcsönös megelégedést jelentő munkáját a szervezetnél folytatni szeretné, előnyben részesülhet a várólistásokkal szemben. A passzív státuszú önkéntesek ugyanúgy részt vehetnek az önkéntes találkozókon, illetve az önkéntesek képzésének elemei ugyanúgy vonatkoznak rájuk is, mint az aktív önkéntesekre. A passzív státuszú önkéntest arra kérjük a programba való újra bekapcsolódás előtt, hogy az egyik, a weboldalon nevesített mentorral – saját választás alapján – lépjen kapcsolatba, és szerezze be a legújabb információkat a heti levelezésből, az önkéntes és a múzeumi weboldalról. Megkérjük, hogy erről írásban (e-mail) a koordinátort is tájékoztassa.

Mentor: az önkéntes annak függvényében, hogy a programot milyen mélységében ismeri, mennyire proaktív, valamint, hogy részt vett-e a koordinátor által tartott mentorképzésen, lehet mentor. Ez a státusz formailag megegyezik az önkéntes státusszal, tartalmát tekintve azonban annyiban bővebb, hogy a mentorok készítik fel az újonnan csatlakozókat önkéntes munkájukra. A mentorok vállalják, hogy naprakész információval rendelkeznek a múzeum programjairól, az ügymenetről, és eligazítást adnak társaik kérésére konfliktushelyzetekben is. Az önkéntesek vállalják, hogy a mentorok iránymutatását követik.

Emeritus önkéntes: az 55 évét betöltött és a múzeumban öt éven túli folyamatos önkéntes szolgálatot teljesített önkéntes emeritus státuszt kérhet. Ez a státusz az önkéntest további önkéntes tevékenység végzése nélkül feljogosítja az állandó gyűjtemény és az időszaki tárlatok korlátlan számú látogatására önkéntes tevékenysége felfüggesztését követően két éven keresztül. Az önkéntes programon való részvételre azonban nem jogosít.”

 
Irodalomjegyzék:

[1] Szépművészeti Múzeum: Önkéntes Kézikönyv. Budapest, 2016.

 
A szócikk alapját képező dokumentum: Gyakorlati útmutató intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez