A társadalmiasítás hasznossága [szerkeszthető]

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata:
https://cskwiki.hu/a-tarsadalmiasitas-hasznossaga/

 
Hivatásunk célrendszere mely alkotórészeinek eléréséhez segít hozzá minket a társadalmiasított működési mód? Mit nyerhetünk, tevékenységünk mely elemei gazdagodhatnak ezáltal? A válaszok sora végtelen lehet, meglátásunk szerint a főbb pontok azonban az alábbiak:

  • újabb és újabb egyéneket, közösségeket [1] érünk el, ezáltal egyre szorosabb szálakkal kötődhetünk a helyi közösségekhez, mélyebben részévé válunk a településünket átszövő közösségi, szervezeti hálónak, illetve mind mi magunk szakemberként, mind tevékenységeink kilépnek intézményünk [2] falai közül,
  • terepet, lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy az emberek számos élethelyzetben kipróbálják önmagukat, ezáltal – saját és munkatársaink tevékenysége mellett – intézményünk egésze is a közösségfejlesztés eszközévé válik [3], ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy településünk lakosai aktív, cselekvő, résztvevő polgárként éljenek, élhessenek,
  • bővül mindazok köre, akik tanácsaikkal, kéréseikkel, segítő aktivitásukkal, egy esemény vagy egy hosszabb folyamat teljes körű megvalósításával, illetve megannyi más módon színesítik, támogathatják intézményünk [4] mindennapjait,
  • beszélgetve, társalogva a lakosokkal, együttműködve közösségeikkel megismerjük, mire van szükségük, mit lenne fontos értük, de leginkább velük közösen tenni, mindezek eredményeképpen egyre fontosabbak leszünk számukra, hiszen abban és úgy szolgáljuk őket, amiben és ahogyan azt igénylik.

De mit nyer az állampolgár ebben a társadalmiasított viszonyrendszerben? Aktív részvételt [5] a település [6] társadalmi-kulturális életében, hasznosságának tudatát, a cselekvő közösségekben [7] meglelhető sikerélményt, ami örömforrásként jelenhet meg egyéni életében.

Az ábra azt magyarázza el, hogy miért jó, ha egy intézmény társadalmiasítottan működik: “Egyre több szálon kötődve a helyi közösségekhez intézményünk egésze bővülő erőforrásokkal azt teszi, amire helyben igény és szükség van.”

Miért jó a társadalmiasított működési mód?
Miért jó a társadalmiasított működési mód?

Irodalomjegyzék:

[1] A közösség alapelve szócikk. https://cskwiki.hu/a-kozosseg-alapelve/”>https://cskwiki.hu/a-kozosseg-alapelve/
[2] 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700140.TV
[3] Intézmény közösségi alapú működtetése szócikk. https://cskwiki.hu/intezmeny-kozossegi-alapu-mukodtetese/
[4] Helyi intézmény szócikk. https://cskwiki.hu/helyi-intezmeny/”>https://cskwiki.hu/helyi-intezmeny/
[5] Közösségi részvétel szócikk. https://cskwiki.hu/kozossegi-reszvetel/
[6] Település, településrész, térség szócikk. https://cskwiki.hu/telepules-telepulesresz-terseg/
[7] A közösség alapelve szócikk. https://cskwiki.hu/a-kozosseg-alapelve/”>https://cskwiki.hu/a-kozosseg-alapelve/

A szócikk alapját képező dokumentum:

Intézmények társadalmiasítása módszertani útmutató