Helyismereti, helytörténeti dokumentumok gyűjtése, feltárása
A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/helyismereti-helytorteneti-dokumentumok-gyujtese-feltarasa/
Definíció:
A helyismereti dokumentum gyűjtése, feltárása, a közösség emlékezetének felkutatása, egy adott helyre vonatkozó információk, illetve az őket hordozó dokumentumok összessége. Az információknak, dokumentumoknak a felkutatásával, összegyűjtésével, rendszerezésével, feltárásával, közvetítésével és közreadásával lehet közösségi, és lehet könyvtári, múzeumi vagy levéltári szaktevékenység is.
A tevékenység célja:
A helyi kulturális értékek megóvása, a globalizált világban a helyi identitás tudatos erősítése, könyvtári és múzeumi eszközökkel való erősítése.
Egy adott helyre vonatkozó információk, illetve az őket hordozó dokumentumok összességének összegyűjtése, a begyűjtött anyagok megőrzése, rendszerezése, feltárása, közvetítése és közreadása, lehetőség szerint közgyűjteményi szakemberek segítségével.
Kulcsfogalmak:
- helyismeret
- helytörténet
- hagyomány
- kulturális és természeti örökség
- helyi identitás – nemzeti identitás – csoportidentitás
Feltételrendszer:
- személyi: közgyűjteményi szakemberek, közösségfejlesztők, helyi
kutatók - tárgyi: közgyűjteményi vagy közösségi színtér
- anyagi: dokumentum tárolási eszközök (polcok, speciális tárolók, mikrofilmek, számítástechnikai adattárolók), információtechnikai eszközök a feltáráshoz, közreadáshoz
Tartalmi összetevők:
A kifejezés a magyar nyelvben háromféle értelmezésben szerepel: a mindennapi szóhasználatban topográfiai tájékozottságot jelent (valaki jól kiismeri magát egy területen, településen, városrészen stb.); a tudományos nyelvben egy interdiszciplináris kutatási ágazat, egy adott hely átfogó vizsgálatának megnevezésére szolgál; a könyvtári szaknyelvben egy szolgáltatási ágat jelöl.
A helyismereti információ tartalmát tekintve átfogó, komplex fogalom: kronológiai és tematikai határai nincsenek. A hely múltjára, jelenére és jövőjére (fejlesztési tervek, előrejelzések) vonatkozó ismereteket, adatokat egyaránt magába foglalja; az információhordozó dokumentumok keletkezésének ideje szintén mellékes.
Az ismeretek valamennyi tartalmi területét felöleli; vagyis az adott hely egészével, aztán a részelemeivel, így a történelmi előzményekkel, a természeti viszonyokkal, a gazdasági élettel, a társadalmi szerkezettel, a politikai szervezetekkel, a közigazgatással, a műszaki alkotásokkal, az oktatással, a művészetekkel, az életmóddal, a vallással stb. és ezek változásaival, továbbá a más helyekhez fűződő viszonyával kapcsolatos valamennyi és mindenfajta információt gyűjti. A helyismeret fogalmán belül dokumentumnak tekinthető minden olyan anyagi tárgy (beleértve a számítógépes adattárolókat is), amely az adott helyre vonatkozóan bármilyen információt hordoz, magában foglal.
Általában három főbb kategória jelölhető meg: a helyi információt tartalmazó dokumentumok/helyben készült tárgyi emlékek, a helyi kiadványok és a helyi szerzők munkái.
- Helyben készült/helyhez köthető tárgyi emlékek (pl. a településen született neves személy tárgyai, vagy helyben, helyiek által gyártott termékek, helyben talált leletek).
- A helyi információt tartalmazó dokumentumok közé azok a nyomtatványok, kéziratok és más rögzítési formák sorolandók, amelyek az adott helyről közölnek információkat. Ebből a szempontból teljesen mellékes, hogy hol (akár külföldön is) jelentek meg, készültek, vagy ki írta, készítette őket.
- A helyi kiadványok megnevezés nem teljesen pontos, valójában tágabb kategóriáról van szó. Az adott helyen működő kiadó szervek, intézmények, testületek, személyek által közzétett, bármilyen módon előállított, de nem helyi információt tartalmazó dokumentumok tartoznak ide. Beleértve az adott helyen lezajlott konferenciák, hangversenyek, egyéb rendezvények előadásait, műsorait, anyagát felölelő köteteket, hangszalagokat, CD-ket is.
Kapcsolódó fogalmak:
helytörténet, honismeret, tájkutatás és a regionális tudomány
A helyismerettel sokszor együtt használják, néha helytelenül nem is határolják el tőle a honismeret, a helytörténet fogalmát. Ezek és a ritkábban emlegetett tájkutatás, valamint a regionális tudomány (regional science) rokonságban állnak egymással, az azonosítás vagy csupán árnyalatnyi eltérések feltételezése azonban téves, hiszen már a nyelvi különbség világosan utal rá, hogy a három (vagy öt) kifejezés nem azonos tartalmat takar, nem azonos tevékenységformák megjelölésére szolgál.
Az első három fogalom szorosan kapcsolódik egymáshoz, számos közös vonásuk van. Mindegyiknél egy mikrovilág az érdeklődés és a tevékenység elindítója, tárgya. A mikrovilágot a maga teljességében vizsgálják, differenciált módszerekkel. Közös sajátosságuk az is, hogy a helyi jellegzetességeket az országos fejlődés általános folyamatába illesztik. Tartalmilag szintén nagy az átfedés, az információk jórészt azonosak. Nagyrészt megegyezik pedagógiai funkciójuk is: a lokálpatriotizmus és a hazafiság eszméjének tudatosítása. A rokonság jele, hogy a helyismeret (és a honismeret) is felmutat tudományos mozzanatokat:
ilyen az ismeretek tudományossága és a módszerek tudományos megalapozottsága, továbbá a könyvtárakban rejlő forráskincsre alapozott helytörténeti és más regionális kutatások folytatása. Bár több ponton érintkeznek, azaz nincs merev határvonal közöttük, mindegyiknek megvan a maga sajátos tárgya, tevékenységi formája, funkciója. A különválasztás alapja a társadalmi gyakorlatban jelentkező eltérés: a helytörténet, valamint a tájkutatás és a regionális tudomány kifejezetten tudományos, alkotó jellegű, a honismeret közművelődési-mozgalmi, a helyismeret gyűjtő-tájékoztató, szolgáltató tevékenység. Számos ismeretág és tudományterület tartalmaz helyismereti információkat. Mivel a helyismeret tematikailag átfogó – másként fogalmazva interdiszciplináris jellegű –, ezek művelése, intézményrendszere és főként információanyaga a helyismeret határterületeinek tekinthető.
Alkalmazott eszközök és módszerek:
- gyarapítás: a helyismereti információk, dokumentumok lelőhelyének felderítése, azok megszerzése
- kezelés: a dokumentumok nyilvántartásba vétele, raktározása, védelme stb.
- feltárás: katalogizálás, mutatózás, értékelés stb.
- közvetítés: az információk, dokumentumok eljuttatása a felhasználóhoz
- népszerűsítés, marketing: rendezvények, plakátok, szóbeli agitáció, könyvtári honlap stb.
- közreadás, publikálás: helyismereti tartalmú kiadványok, közlemények összeállítása és közzététele
Eredmények,várható kimenet:
- tárgyiasítás, gyűjtések, kiállítások, nyomtatott kiadványok
- helyi rendezvények támogatása
- helyismereti-helytörténeti kutatások eredményeinek közvetítése
- közhasznú vagy köznapi információszolgáltatás
Szakirodalom, honlaplink:
- Bényei M. (1994). Helyismereti tevékenység a könyvtárakban. Nyíregyháza, Bessenyei György K, p. 232.
- Bényei M. (2002). A helyismereti munka alapjai. Az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés füzetei. Budapest, Könyvtári Intézet
- Mihalik L. (2008). Virtuális valóság, könyvtár, helyismeret. In Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 4.sz. p.12-17.
- Szántó I. (1992). A helytörténeti kutatások elméleti és módszertani kérdései. Budapest, Tankönyvkiadó Vállalat
A szócikk alapját képező dokumentum:
Közösségfejlesztés módszertani útmutató
