Falukönyv, kalendárium

A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/falukonyv-kalendarium/

Definíció:

A közösségi kalendárium a helyi emlékezet feltárását és megőrzését, a közelmúlt eseményeinek naplószerű megörökítését szolgáló, a helyi polgárok közösségi együttműködésének fejlesztését segítő, a helyben lakók által írt és szerkesztett, nyomtatásban megjelentetett kiadvány. A kalendárium annak tudatosítását szolgálja, hogy az emberek megértsék: a velük, a körükben történtek általuk leírva különös és megismételhetetlen értéket hordoznak. E tevékenység nagyban eltér attól a szokásos megoldástól, amikor egy külső specialistát, szakértőt bíz meg a település a helyi kiadvány megírására. A munka lényege a folyamat, amelyben a településen élő érintettek önmaguk látnak hozzá ehhez a feladathoz.

A tevékenység célja:

  • Közösségi mozgások elindítása a településen;
  • közösségi mozgalom létrehozása egy helyi kiadvány ürügyén;
  • a közösséghez tartozás elősegítése, a helyi identitás erősítése;
  • elősegíteni a közösség fontosságának felismerését, a közösségi tennivalókat;
  • fejleszteni a közösségi együttműködést.

Kulcsfogalmak:

  • falukönyv
  • kalendárium
  • önkifejezés és önszerveződés
  • együttműködés

Feltételrendszer:

  • személyi: kulturális közösségszervező, közművelődési és közgyűjteményi intézmények szakemberei, közösségfejlesztő, véleményformáló helyi lakosok – önkéntesek
  • tárgyi: összejöveteli terem, számítógépes kapacitás, kivetítő, flipchart, filctollak, post-it; jegyzetelni papírok és tollak, nyomtató és A4-es papírok
  • anyagi: terembérlés (ha szükséges), a könyvkiadás költségei (ha nyomtatásban is megjelenik)

Tartalmi összetevők:

Varga A. Tamás és Vercseg Ilon a (1991): Település, közösség, fejlesztés. Tapasztalataink a helyi társadalmi-kulturális fejlesztésről.
Országos Közművelődési Központ, Budapest c. könyvének II. Munkarészek fejezetében „A helyi orgánum, mint a helyi fejlesztés eszköze”
teljes részletességgel szerepel a falukönyv/kalendárium létrehozásának folyamata és módszertana.
http://www.kka.hu/__062568aa00708a67.nsf/0/83416ab82c0b7c4785256640006a0942?OpenDocument&Highlight=0,Telep%C3%BCl%C3%A9s,k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g,fejleszt%C3%A9s

Alkalmazott eszközök és módszerek:

A kiadvány létrehozásának előzménye közösségi interjúk készítése a település véleményformáló személyiségeivel; közösségi beszélgetések tartása, módszertani útmutatójukat ld. külön!

A szervező munka fázisai (részletesen ld. a Település, közösség, fejlesztés c. könyvben!) – a kezdeményező csoport munkája:

  1. A felhívás – a véleményformálók aláírásával, jelentkezési lappal.
  2. Felkészülés a szervezésre (a Felhívás családokhoz való eljuttatása és a szervezőkhöz való visszajutása).
  3. A falu felosztása körzetekre (szomszédságokra) – melyik szervező mely körzetben keresi fel a családokat?
  4. A megkeresés – bemutatkozás, a munka céljának és a bekapcsolódás lehetőségének ismertetése.
  5. A lapok begyűjtése – szervezői segítség azoknak, akik egyedül nem boldogultak a kitöltéssel.

A feldolgozás:

  • a név- és címjegyzék adatainak kigyűjtése és rendszerezése (ld. a Tankatalógus módszertani útmutatóját!)
  • miről olvasna szívesen a könyvben? témakörök, nevek kigyűjtése
  • helyi intézmények felajánlásai

Kialakul az adatszolgáltatók köre, kirajzolódnak a leendő kiadvány témakörei, megkezdődhet az anyaggyűjtés és a szerkesztés folyamata.

A szerkesztési folyamat:

  1. anyaggyűjtés: A szerkesztők közül ki-ki kiválasztja azt a témát, amihez a legjobban ért, ami a legjobban érdekli. Felkeresi azokat, akik valamit tudnak abban, és megbeszéli velük, hogy milyen formában tudják érinteni, feldolgozni a témát. Van, akinek régi okmányok, levelek, fényképek vannak a birtokában, mások leírták már gondolataikat, életútjukat a maguk vagy a gyermekeik számára. Ismét mások szívesen elmondanák, amit tudnak, de leírni nem tudnák, ezért az
    ő anyagukat fel kell venni. Lesznek, akik elszármazottakat ajánlanak megkeresésre, s olyanok, akik levéltárakban is búvárkodtak már, akik faragást, hímzést mutatnak stb.
  2. rendszerezés – a kezdeményezők körén túl bevonni további önkénteseket – kapcsolatok szervezése – gépelő, szerkesztő, korrektor stb.

Mindenki olvasson el mindent – elkerülendő a tévedéseket, későbbi sértődéseket, konfliktusokat.

  • A végleges sorrend megállapítása – ez általában a közösségfejlesztő munkája;
  • a sokszorosítás;
  • terjesztés – ünnepélyes könyvbemutató;
  • a hatás felhajtó erejével folytatódik a közösségfejlesztői munka.

Eredmények,várható kimenet:

A helyi, évkönyv jellegű orgánum öntevékeny, lakossági létrehozása összetett fejlesztést képes létrehozni:

  • Elemi szinten lehetővé teszi az értelmes együttlétet, társaséletet, méghozzá a felnőtt emberekhez illő módon, mert az együttműködők tudására, hozzáértésére és a helyi közösségben betöltött (nem statikus, e körben megváltozható) szerepére épít.
  • Új emberi kapcsolatok és új jelentőségek – jelentős szerepkörök létrejöttét eredményezi, melyben az egyéni tudás, hozzáértés felértékelődik.
  • Hozzásegít egy minőségi együttműködéshez, melyben el kell viselni a másik embert, el kell fogadni a sajáttól eltérő gondolatokat, méltányolni kell egymás teljesítményeit, s az adódó konfliktusokat úgy kell kezelni, hogy a közös tevékenység fennmaradjon.
  • Erősíti a helyi tudatot, a helyi identitást, megfogalmazva annak tartalmát is.
  • Újra egy történelmi folyamat, tehát egy szerves fejlődés részeseivé teszi a falu lakóit, az egyéni és közösségi létet, visszatanítja a múlt értékeit, és ezzel viszonyítási alapot teremt a jelen értékeihez és a jövőhöz – egy összetettebb, felelősebb hozzáállást alakít ki.
  • Lehetővé teszi, hogy az öregek átadják tapasztalataikat, s a fiatalok tőlük tanuljanak.
  • Feloldja a korosztályok közötti társadalmunkban oly merev határokat, és együttműködésre szoktatja a generációkat.
  • Értékké emeli a hétköznapi tevékenységeket, jelentőssé az egyéni életműveket, s ezáltal az önérzet megújuló forrásává válhat.
  • Cselekvő magatartást alakít ki, mert lehetőséget mutat értelmes és örömteli tevékenységre.
  • A településen egy inspiráló légkört képes létrehozni: azok az egyéni elgondolások, amelyek megvalósítása korábban értelmetlennek látszott, megvalósításra érdemesnek kezdenek látszani, s ezek során új elgondolások is kezdenek születni.
  • Elősegíti, hogy a települést érintő információk közösségi használatba, vagyis a nyilvánosságba kerüljenek, s ezáltal szervezni képes a helyi nyilvánosságot, de legalábbis fontos része lehet annak, mivel fokozatosan a közjóra irányuló törekvések hangadójává képes válni.

Szakirodalom, honlaplink:

A szócikk alapját képező dokumentum:

Közösségfejlesztés módszertani útmutató