Érzékenyítés

A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/erzekenyites-szerkesztheto/

A fogalom értelmezését segítő szócikk: A társadalmi szolidaritás kialakítása mint alapvetés

Kapcsolódó szócikkek:

Az érzékenyítés alapja a megismerés

A partnerségbe hívott települési közösségekkel olyan helyeket érdemes kialakítani, és olyan programokkal érdemes azokat megtölteni, amelyek egyszerre vonzóak a helyi középrétegnek, valamint a hátrányosabb rétegeknek. Ezek kialakítása nem elképzelhető a már érzékenyebb civil közösségekkel való intenzív párbeszéd, és azon belül is egyfajta speciálisan helyreszabott lelki és szellemi felkészülés nélkül.

Az érzékenyítés célja, hogy a felek váljanak nyitottá egymás felé, ezzel hozzuk közelebb a feleket egymáshoz, s a résztvevők ismerjék fel sztereotípiáikat és előítéleteiket, ezeknek tudatában legyenek, illetve ezeket kezelni is képesek legyenek a mindennapi helyzetekben. A partnerség kezdeményezése az esélyegyenlőségi célcsoportok felé jelen projektben a közösség- és intézményfejlesztési folyamatban részt vevő szakember(ek) feladata.

Fel kell mérnie a kezdeményezőnek, hogy a közösség- és intézményfejlesztési folyamatokban kik az érintettek. Különösen fontos, hogy a folyamatban részt vevő szakemberek tudatosságának erősítésével kezdjük a nyitottság megteremtését. Az érintettek körének számbavételénél külön gondossággal kell átgondolni, hogy a településen működő döntéshozói kört hogyan vonjuk be az érzékenyítési folyamatba. Mindegyik fél nyitottságát megteremthetjük egyszerű beszélgetésekkel, az önbemutatást célzó találkozásokkal, tréningekkel, s a közösségfejlesztés módszereivel, ezen belül elsősorban a bevonás módszertanát érdemes előtérbe helyezni.

Vannak már kifejezetten ezen témában érzékenyítő képzések is, amelyekben közelebb hozhatjuk az „esélyegyenlőség ügyét” a projektben dolgozó szakemberekhez, ami az ügy felismerése mellett azt jelenti, hogy a résztvevők saját élményű feladatokon keresztül tapasztalják meg az el nem fogadás, a stigmatizáltság, a kirekesztettség érzését. Ezen képzések nem tűznek ki irreális célokat, azaz nem tudják megszüntetni a résztvevők előítéleteit. Amit el lehet érni, hogy az előítéletekkel kapcsolatos jelenségekre érzékenyebbé és tudatosabbá váljunk.

Gyakorlatok, tapasztalatok

Nem kizárt, hogy olyan nagy a távolság a településen élők között, hogy korai lenne egyből közvetlenül az intézménybe invitálni a hátrányban élőket. A tapasztalat szerint néhány kötetlenebb találkozást meg kell, hogy előzzön a célzott kapcsolatfelvétel, akár közvetlenül a hátrányban élők lakóhelyén. A kötetlen találkozások után – amit a célzott terepmunka nagyban segíthet – a sokat emlegetett bizalmi kapcsolat kialakítását kell megcélozni, aminek intézményi keretek között érdemes megágyazni.

Ahhoz, hogy mind az intézményben dolgozók köre, mind a célcsoportként meghatározott hátrányban élő egyének vagy közösségek nyitottabbá váljanak egymás felé, olyan helyzeteket kell generálni, ahol akár indirekt módon megismerhetik egymást, s nem feszít a kényszerhelyzet adta elvárás.

Találkozásokat, beszélgetéseket generálni akár kulturális eseményeken, akár célzottan egymás megismerését szolgáló műhelymunkákon is lehet, amikor nem kizárólag az alkalom témáján, hanem az eseménybe tudatosan beépített párbeszéden van a hangsúly. De a jó módszer lényege, hogy a célcsoportot önbemutatásra invitáló eseményt velük együtt tervezzük meg, hagyjuk, hogy az ő ötleteik mentén váljon „kényelmessé” számukra a szituáció. Mindemellett így érzik majd a sajátjuknak az eseményt, s így alakul ki a motivációjuk az intézménybe való belépésre.

A tapasztalatok szerint minél kisebb a társadalmi és földrajzi távolság, annál nehezebb a közelítés a csoportok/közösségek között. Gyakran szolidárisabbak vagyunk a távolabbi, a más településeken élő elesettekkel, mint a közvetlen szomszédunkban élőkkel. A szegénység arca például sokféle, közelsége pedig nem ritkán riasztó. Ezek leküzdéséhez sok idő szükséges, a megismeréshez pedig számos történet kell, melyek közelítenek és bizalmat építenek.

A szócikk alapját képező dokumentum:

Esélyegyenlőségi módszertani útmutató

Ez a szócikk angol nyelven is olvasható.