A közösségi folyamat mérésének fogalma

A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/a-kozossegi-folyamat-meresenek-fogalma-szerkesztheto-2/
 

A projekt mérése mellett fontos, hogy magát a közösségfejlesztési folyamatot is mérjük. Megváltoznak a kapcsolatok, átrendeződik a kapcsolati háló, fejlődik az emberek kompetenciája, tudása, önbizalma, nő a bizalom a közösségen belül. A folyamat mérésére alkalmas módszer bemutatására kerül sor ebben a részben.

Az alapokat két külföldi tervezési-mérési modell a skót LEAP (Learning, Evaluation and Planning) és a lengyel ZIPZAR adja, melyet kiegészítettünk a saját tapasztalatainkkal. A LEAP egy betűszó a tanulás, értékelés, tervezés szavak kezdőbetűiből, mely segítséget nyújt a tervezéshez, a folyamat során bekövetkezett változás megmutatásához, a tapasztalatok általi tanuláshoz és a közös munkához. A tanulást és a folyamatos fejlődést szorgalmazza az által, hogy az erősségekre épít, a részvételt állítja középpontba és változás orientált. A ZIPZAR értékelési rendszernek három fókusza van: a tevékenységek specifikus eredményei, a képessé tétel dimenziói és a személyes fejlődés.

A fejlesztési folyamat nyomon követésének és mérésének perspektívái

A településen zajló fejlesztési folyamat nyomon követését és mérését célszerű két különböző perspektívához rendelni. Az egyik nézőpontot nevezhetjük külsőnek – ez a mentor félig kívül-állásából fakadó szemszög, mely előnyökkel és hátrányokkal egyaránt jár, tény azonban, hogy alapvetően különbözik a fejlesztési folyamatban „vastagon” benne lévő helyi emberek és az őket testközelből segítő (esetleg szintén helyi lakos) közösségfejlesztő szemszögétől – ők képviselik a belső perspektívát. Mindkét szemszög rendkívül hasznos információkat és meglátásokat adhat a fejlesztési folyamat során.

A külső, mentori perspektíva a fejlesztési folyamat nyomon követésének és mérésének

A mentor, saját tevékenységének tervezés és segítése érdekében, valamint tekintettel bizonyos projektszempontokra, dokumentálja fejlesztő munkáját – ezek a dokumentumok segítenek a folyamat értékelésében is.

A fejlesztési folyamat kezdetén készített helyzetképre és – a javaslatunk szerint – háromhavonta elkészítendő haladási naplókra alapozva (mindig az azokban foglaltakhoz képest értelmezve a folyamatokat és az aktuális helyzetet) a mentor a fejlesztési folyamat évfordulói környékén éves értékelést készít; az értékelő elemzések célja kettős:

  • számba venni azokat a számszerű eredményeket, melyek vélhetően kívül esnek a helyi csoportok látókörén;
  • elérhetővé tenni egy olyan települési/településrészi szintű szakértői értékelést, mely a folyamat nem számszerűsíthető, minőségi aspektusaira koncentrál, és a mérés követelményét kvalitatív alapokon közelíti meg.

Az értékelő elemzés fókuszában a települési/településrészi szinten zajló folyamatok áttekintése áll, a következő (lehetséges) szempontok szerint:

  • Hogyan változott a különböző csoportokba bevont emberek száma?
  • Hogyan alakult a települési rendezvényeken, eseményeken részt vevők száma?
  • Hányan vettek részt az események/rendezvények előkészítésében, szervezésében?
  • Hányan nyilvánítottak véleményt a közösségi felmérés és a közösségi beszélgetések során? A közösségi beszélgetések, lakossági fórumok vonatkozásában megfigyelhető –e valamilyen tendencia?
  • Változott-e az intézményekkel folytatott kommunikációs alkalmak száma, azok minősége?
  • Elkezdődtek-e/intenzívebbé váltak-e a település egyes csoportjai/ágensei/intézményei között együttműködések?
  • Hogyan változott a helyi nyilvánosság felületeinek száma, minősége és használtsága? Van-e interaktív felület?
  • Történt-e előrelépés a szektorközi együttműködések terén? Ha igen, milyen jellegűek?
  • Kimutatható-e a mentor eszközeivel valamilyen változás a településen/településrészen élők közti kapcsolatok terén (azok számosságában, gyakoriságában, minőségében)?
  • Alakultak-e a folyamat során újabb csoportok/közösségek/szervezetek?
  • Jelentek-e meg lakossági kezdeményezések?

A lehetséges szempontok körül a fentiek pusztán példák, ezek mellett sok egyéb tényező és terület felvetődhet. A mentorok által készített éves értékelés fontos és hiteles információkat nyújthat a pályázó önkormányzatok/civil szervezetek számára is arról, hogy az általuk kezdeményezett folyamat milyen irányban és milyen eredményességgel halad.

 
A szócikk alapját képező dokumentum: Közösségfejlesztői folyamatok mérése-értékelése módszertani útmutató