A közösségfejlesztés meghatározása
A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/a-kozossegfejlesztes-meghatarozasa-szerkesztheto/
A közösségfejlesztést szűkebben és tágabban is értelmezhetjük. A neveléstudományban és a pszichológiában a gyermek személyiségfejlődését, az életvezetést elősegítő pedagógiai módszer, de a társadalomtudományban, a közösségi munka fogalomtárában egyszerre jelent részvételre ösztönző módszert, szakmát és mozgalmat is. A közösségfejlesztés valamennyi jelentéskörében a tevékenység a szociális és állampolgári kulcskompetencia fejlesztésre irányul, akár egyénre, akár kiscsoportra, akár lokálisan, érdeklődés vagy lelki hasonlóság alapján szerveződő közösségre vonatkozzon is, a társadalmi tőke erősítését szolgálja
. [1]
A Közösségfejlesztés módszertani útmutató a közösségfejlesztésre mint társadalmi beavatkozásra tekint, a közösségfejlesztő szakma eszközeit és módszereit fogalmazza meg. A közösségfejlesztési gyakorlat kialakításának egyik meghatározó személyisége, Beke Pál megfogalmazásában: „A közösségfejlesztés (…) nemcsak emberi képességfejlesztés, együttműködési készség-kialakítás, és nemcsak az együttműködés elindításának gyakorlata, hanem mindennek feltételeinek a megteremtése is azon a településen vagy abban a kistérségben, ahol az érzékelt problémák vagy az érintett személyek élnek. Ilyen értelemben a közösségfejlesztés nemcsak humán képességfejlesztő program, hanem szervezet- és intézményfejlesztési, település- és térségfejlesztési feladatokat is magában foglaló komplex tevékenység.”[2]
A közösségfejlesztés fázisai
A közösségfejlesztés hét fő fázisát Varga A. Tamás [3] foglalta össze:
- Új mozgások létrehozása. Ez a lakosság és szervezeteinek bevonását jelenti: az érintett körzet megszervezését, a kapcsolatfelvételt, majd a kommunikáció kereteinek kialakítását.
- A helyzet feltárása. Ez a fázis társadalmi-gazdasági diagnózis létrehozása, melynek felállításában a közösség nem-szakember tagjai is aktív szerepet vállalnak. A legfontosabb a közösség önmagáról való tudásának feltárása és a problémák azonosítása, de fontosak a helytörténeti, településszociológiai, statisztikai, valamint a szakterületi és fejlesztési anyagok feltárása, s e tudás közösségi használatba vétele is.
- A közösség véleményének, késztetéseinek és cselekvési potenciáljának feltárása és a problémák mellé rendelése. A folyamatot nem a szervező/fejlesztő, hanem – szükség esetén, az ő segítségével – a közösség maga végzi.
- A feltáruló feladatok közös rangsorolása, a problémamegoldó folyamatok tervezése, a cselekvési terv és az önsegítő projektek készítése.
- „Intézményépítés”, azaz új szokások és szervezetek életre segítése a helyi közösségben, új közösségi szervezetek megalakulása, képzések, a cselekvéshez szükséges attitűd kialakítása és a technikák elsajátítása, különböző helyi tevékenységek (projektek) beindulása, információs rendszer kialakítása, a nyilvánosság fórumainak létrehozása. A nyilvánosság érdeklődésének felkeltése, PR tevékenység. Az önszervező folyamatok életben tartása, segítése.
- A partnerek megkeresése és aktivizálása: kapcsolatszervezés, hálózatépítés a helyi, országos és nemzetközi szervezetek között, konfliktuskezelés, érdekérvényesítés.+
- A munka koordinálása, az esetleg elakadó megvalósítások továbblendítése, a megvalósult folyamatok értékelésének és a továbblépés tervezésének segítése, szakmai segítségnyújtás a lokális társadalomfejlesztés szellemi infrastruktúrájának megteremtésében, a döntéshozók és a jogalkotás befolyásolása.
- Kivel? – Cselekvők egybegyűjtése
- Miért? – Helyzet feltárása
- Milyen értékek? – Cselekvési szándékok rangsora
- Hogyan? – Feladatok rangsora
- Ki? – Cselekvők közössége
- Még kivel? – Partnerek
- Hogyan tovább? – Megvalósítás, koordinálás
Közösségi munkamód
A módszerek és a technikák alkalmazásának rendjét és kombinációját a körülmények határozzák meg. A közösségfejlesztési folyamatban egyidejűleg számos módszert és technikát alkalmaznak a folyamat résztvevői, mindvégig közösségi munkamódban. Ez azt jelenti, hogy elsősorban nem a közösségfejlesztő, hanem a közösség aktivizált tagjai tárnak fel szükségleteket, keresnek cselekvő állampolgárokat, terveznek programokat stb. Nem a fejlesztő maga (önmaga, tanulmánya számára) tárja fel tehát a helyi szükségleteket, az ott élő Ember tudását és hagyományait, intézményeit és jellemző munkaformáit, a jelen társadalmi szerveződéseket, a kistérségben elfoglalt szerepeket és a helyi közösség funkcióit stb. A legfontosabb, hogy a fejlesztővel együtt maguk a közösség szereplői is ismerjék meg saját közösségüket és kultúrájukat! A közösségi munkamódban történő cselekvés nem a fejlesztőt, hanem a közösség tagjait juttatja jelentőséghez.
Kulturális közösségfejlesztés
A közművelődési intézmények, a múzeumok és könyvtárak paradigmaváltását jelenti a kulturális közösségfejlesztés, melynek kiindulópontja a közösség és annak létező és lehetséges kulturális értékei.[4] A kulturális közösségfejlesztés célja a kulturális aktivitásra, helyi kulturális élet szervezésében és alakításában való szerepvállalásra ösztönzés, a kulturális részvétel fejlesztése. Az értékek feltárása, tudatosítása, mozgásba hozása, megújítása és átörökítése a helyi közösségek és a kulturális intézmények aktív együttműködésével hozzájárulnak a helyi közösség kezdeményező- és cselekvőképességének erősödéséhez.
Irodalomjegyzék:
- [1] Arapovics Mária. 2016. A közösségfejlesztés alapfogalmai és kulturális közösségfejlesztés paradigmája. In: Kulturális Szemle. VI.sz. 2.sz.
- [2] Beke P. 2001. Méltóságkereső. Budapest, epl. 3.sz. p. 377-378.
- [3] Varga A. T. – Vercseg I. 1998. Közösségfejlesztés. Budapest, Magyar Művelődési Intézet
- [4] Arapovics Mária. 2016. A közösségfejlesztés alapfogalmai és kulturális közösségfejlesztés paradigmája. In: Kulturális Szemle. VI.sz. 2.sz.
- [5] Arapovics Mária idézett tanulmányában és Beke Márton előadásában a http://mokk.
skanzen.hu/admin/data/file/20151009/beke-marton.pdf dokumentumban megjelent ábrák alapján
A szócikk alapját képező dokumentum:
Közösségfejlesztés módszertani útmutató
