Résztvevő megfigyelés
A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/resztvevo-megfigyeles-szerkesztheto/
Jelen szócikk elolvasása előtt érdemes elolvasni a “A helytörténeti irodalom feldolgozása” szócikket.
A résztvevő megfigyelés az a módszer, amikor a kutató kint van a terepen, részt vesz a történésekben – és látszólag ugyanúgy viselkedik, mint a többi résztvevő. A részvevő megfigyelés kulcsa a kutatói tudatosság: a kutatónak úgy kell jelen lenni, helyzetben lenni, természetesen viselkedni, hogy közben megtartja az elemzéshez szükséges távolságot (vagyis nem szabad teljesen bevonódnia, nem szabad, hogy az események magukkal ragadják, az érzelmek vezéreljék). A résztvevői megfigyelést lehet azért is alkalmazni, hogy „úgy általában” megismerjünk egy terepet (és a megfigyelés során az is kiderüljön, milyen témákban érdemes vizsgálódni), és lehet bizonyos témák kutatására is használni.
A résztvevő megfigyelő a maga természetes jelenlétével igencsak ki tud tűnni. Nem újságíró, nem turista stb. – és nem is helyi ember. Számíthat rá, hogy megkérdezik, ki ő és mit csinál. De ha ő maga kezdeményez beszélgetést, akkor is fel fog merülni a kérdés. Érdemes tehát előre készülni egy bemutatkozó – magyarázó mondattal, ami érthető és egyértelmű, és téves elvárásokhoz sem vezet.
A szócikk alapját képező dokumentum: Közösségfejlesztői folyamatok mérése-értékelése módszertani útmutató
