Társadalmi mobilitás [szerkeszthető]

Társadalmi mobilitásnak nevezzük az egyén, illetve a család társadalmi helyzetének megváltozását. Róbert Péter szerint: “a mobilitás egyrészt jelentős mértékben, mint önérték jelenik meg, egy normatív szemlélet következményeként, amely szerint a társadalom nyitottsága szorosan kapcsolódik demokratikus mivoltához. …Másrészt a társadalmi mobilitás értéke és értelme megadható funkcionalista alapon is. Eszerint az emberek különbözőfoglalkozású, iskolázottságú, vagyoni helyzetű családok gyermekeiként jönnek a világra, miközben azonban a tehetség, a képességek a társadalomban feltehetően ettől független egyenletes eloszlást mutatnak. A mobilitás tehát mintegy „korrigálja” a származási különbségeket, olyan folyamatot jelent, melynek során, különféle szelekciós mechanizmusok közvetítésével, mindenki arra a helyre kerül, ahol a társadalom számára a leghasznosabban tud tevékenykedni. [1]

A Cselekvő közösségek projekt az egyén társadalmi mobilitásának lehetőségét az elérhető kulturális intézmények nyitottabbá és felhasználóbaráttá tételével, az információkhoz való hozzáférés könnyítésével, az egyén szociális kapcsolati hálójának bővítésével és erősítésével, valamint a közösségi folyamatokon keresztül megvalósuló egyéni kompetenciafejlesztéssel tudja szolgálni.

[1] Róbert P. (1990). Társadalmi mobilitás. In Társadalmi riport. In: Andorka R. – Kolosi T. – Vukovich Gy. (szerk.) Budapest, TÁRKI

A szócikk alapját képező dokumentum:

Közösségfejlesztés módszertani útmutató