Önkéntesség – a felnőttek tanulása [szerkeszthető]

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata:
https://cskwiki.hu/onkentesseg-a-felnottek-tanulasa/

Ahhoz, hogy a felnőttek tanulását megértsük, segítsük és irányíthassuk, Zrinszky [1] szerint két változót kell, megértsünk a tanulási teljesítmény vonatkozásában:

A meglévő kompetenciát (a tudás és alkotóképesség mennyisége és minősége) és a
tanulékonyságot (megújulási képesség), amely függ a motivációtól, a tudás hasznosításától, a meglévő tudástól (műveltség, képzettség), társadalmi feltételektől.

A felnőtt tanuló jellegzetességei:

A szándékos és a megosztott figyelem begyakorlott
A gondolati emlékezés 40-50 éves korig csúcsszinten marad
Jellemző a tudatos, rendszeres, szándékosan irányított képzelet
Átfogó, széles, hajlékony, gyors és gyakorlatias gondolkodás jellemzi a felnőttet
A produktív cselekvés vágya észrevehetően nagyobb a reprodukálás igényénél
A felnőtt praktikus, a szó igazságát, az elmélet gyakorlati hasznát firtatja
A közügyek iránt érdeklődő, több telik tőle, mint amire magának szüksége van
A felnőttet a tervezés igénye vezérli, előrelátó, a jelent és jövőt együtt mérlegelő.

Az eredményes tanulás öngerjesztő jellegű lehet az önkéntesek képzési alkalmaival. Megerősítést kaphat az önkéntes, ahogy a tanulás örömét átéli. Ez fokozza az önbizalmát, elvezethet az igénynívó emelkedéséhez, nőhet az érdeklődés intenzitása és köre, valamint a tanulási motiváció. Pozitív visszacsatolási mechanizmusként pedig tovább nő az eredményesség és a sikeresség.

A tanulás visszatartó tényezői felnőttkorban:

Nincs világos cél, általános, távoli – így ha vonzó is, de irreális számára a képzési cél megvalósítása.
Nem kap kellő időben visszacsatolást a tanulás eredményességérő.
Nem felnőttként keze.
A képzési rend nem veszi figyelembe az életkörülményeit.
Rossz csoportlégkör, túlzott teljesítménykényszer, versenyszellem, esélyegyenlőtlenség.

A tapasztalati tanulás modellje Kolb és Fry [2] nevéhez fűződik, amely a megismerés kérdéskörével foglalkozik. Ez a modell segíthet az önkéntes tevékenységek által elérhető kompetenciafejlődést értelmezni. Az elmélet szerint a tanulást úgy kell értelmezni, mint négy ciklust. A felnőttnek, annak érdekében, hogy eredményt érjen el, négyféle képességgel kell rendelkeznie: konkrét tapasztalatszerzés, elvont fogalomalkotás, visszatükröző megfigyelés és aktív kísérletezés. [3]

A problémamegoldó stratégia szintén jó értelmezési keretet nyújthat a cselekedve tanulás, vagyis az önkéntes tevékenységek közbeni kompetencia fejlesztésre. (John Dewey és Kurt Lewin nevéhez fűződve.) A stratégia lényegét az adja, hogy a tananyag és a gondolkodtatás, cselekedtetés feladatai az olyan gondolkodást és cselekvést aktivizálják, amelyek a problémákat észlelik, megértik és megkeresik a probléma megoldását. Az ilyen tanulási folyamat hatására kialakul a problémákban gondolkodó, azokat megoldani képes észjárás, hozzáállás. A probléma észlelése után elindul a megoldási folyamat, amelynek a következő gondolkodási fázisai vannak Dewey szerint: a probléma észrevétele; a probléma meghatározása, exponálása; hipotézis, feltételezés alkotása a megoldásra; az előfeltevés kipróbálása; az előfeltételezés igazolása.

A problémamegoldó tanítás leghatékonyabb módszerei a következők:

Beszélgető módszerek (konzultáció, előadást követő beszélgetés, fórum, kerekasztal-beszélgetés, kiscsoportos beszélgetés);

Kérdező módszerek (Pl.: interjú);
Vitamódszerek (kiscsoportos, panelvita, szakaszos vita, tézisek alapján, ötletroham);
Szimulációs módszerek (feleletválasztás, esettanulmány, szerepjáték);
Együttműködést feltételező módszerek (méhkas módszer, elmeedzés).

Irodalomjegyzék:

[1] Zrinszky L.: A felnőttképzés tudománya. Bevezetés az andragógiába. 2005, Budapest, OKKER
[2] Kolb, D. A. – Fry, R.: Towards an Applied Theory of Experiential Learning. In: C. L. Cooper (ed.) Theories of Group Process., 1975, New York, John Wiley & Sons
[3] Nagy M.: A felnőttkori tanulás. Speciális andragógi. 2011, Budapest, Szent István Egyetem. http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2010-0019_Specialis_andragogia/index.html (utoljára megtekintve: 2018.08.02.)

A szócikk alapját képező dokumentum: Gyakorlati útmutató intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez