Közösség [szerkeszthető]

A közösség jelentése és megjelenési formái változtak az egyes kultúrák történelme során. A közösségfejlesztésnek a közösség alapfogalma, s benne úgy fogalmazódik meg leggyakrabban a közösség, mint hiány, mint ami nincs, de kívánatos lenne, hogy legyen, sőt, mint aminek “világra jövetele” elő is segítendő.

A közösség 3 leggyakoribb megközelítése tehát:

• Hely (place), amikor a közösség földrajzi vonatkozásban jelenik meg – lokalitás. Község – Közösség – Szomszédság
• Érdeklődés szerinti/választott közösségek (interest/elective). A személyiség (selfhood) megnyitotta a nem lokalitás alapú közösségi szerveződés lehetőségét. A helybeliségen kívüli szempontok tartják össze ezeket a közösségeket: identitás, vallás, szexuális orientáció, foglalkozás, etnikai hovatartozás – katolikus közösség, melegek közössége, kínaiak közössége stb.
• Szellemi, lelki közösség (communion).

Leggyengébb formájában úgy képzelhetjük el, mint egy adott helyhez, csoporthoz vagy elképzeléshez való kötődés (más szóval, amikor a “közösségi szellem” fennáll). Legerősebb formájában valamilyen mély találkozást jelöl, nem csak más emberekkel, hanem Istennel és a teremtéssel.

Ezek az értelmezések átfedésben is lehetnek, pl. a hely és az érdeklődés egybeeshetnek.

Mindezekhez hozzá kell adni a közösségnek egy további értelmezését, s ez az kötődés (attachment), hiszen a hely és érdeklődés szerinti értelmezése a közösségnek nem fejezi ki az identitást, amelyen a közösség osztozik. Az identitás őrzéséhez intézmények kellenek: „a templom és az iskola”, de család, folklór-csoport, párt, rádió, televízió, újság és egyebek. Ha ezek hiányoznak vagy elvesznek, az identitásőrzés nehezebb vagy egyszerűen lehetetlen.

A közösség magába foglal hasonlóságokat és különbségeket, ezért a közösség egy vonatkoztatási pont is (‘az egyik közösség ellentéte a másiknak’). A közösségek közti határokat térkép jelölheti (pl. egy közigazgatási területét), kijelölheti valamilyen szabály vagy egy fizikai adottság, mint pl. egy folyó vagy egy út. Lehetnek ugyanakkor vallási vagy nyelvi határok is, ám nem mindegyik határ ilyen nyilvánvaló: léteznek az érintettek elméjében, szellemében is határok, és ezeket egészen másképpen kell kezelnünk: ez a közösségi határok szimbolikus aspektusa, és alapvető, hogy helyesen ítéljük meg azt, hogyan élik meg az emberek közösségeiket. Ennek nyilvánvaló példái a különböző vallások, hisz mindegyiknek megvan a maga szimbólum és jelrendszere, rituális szokásrendje. Az egyik közösséghez tartozás válhat a másik közösség kirekesztési aktusává is.