Helyi értékfeltárás – értékőrzés [szerkeszthető]

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata:
https://cskwiki.hu/helyi-ertekfeltaras-ertekorzes/

Definíció:

Az értékfeltáró és értékőrző tevékenység széleskörű, helyi összefogáson alapuló közösségi folyamat, melynek keretét a hungarikumokról3 szóló 2012. évi XXX. törvény és a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet biztosítja a települési/táji értéktár, illetve értéktár bizottság létrehozásának lehetőségével. Az értékfeltárás adott település közössége(i) által meghatározott értékek felismerését és dokumentálását, azok rendszerezését, szakszerű feldolgozását és közzétételét szolgálja. A folyamat a közös munkára és a közös döntéshozatalra épül, amely nagyban hozzájárul a kollektív élmény és identitás érzéseinek kialakításához, erősítéséhez és az elköteleződéshez.

A tevékenység célja:

Az értékőrzésben elsődleges cél (a hungarikum törvényben megfogalmazott célokhoz igazodóan) a helyi értékek meghatározása, dokumentálása és közzététele. E tevékenységek együttesen – megfelelő módszertani környezetben – a helyben meglévő és kihasználatlan erőforrásokra építő, társadalmi összefogáson alapuló, fenntartható helyi társadalmi- és gazdaságfejlesztést generálhatnak. A törvény céljaként jelöli meg az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítését,
a nemzeti értékeink védelmét, a nemzeti azonosságtudat kialakulását és megszilárdítását, melynek legkisebb egységei ugyanakkor legszélesebb bázisa a helyi kisközösségek által meghatározott települési és tájegységi értéktárak.

Kulcsfogalmak:

  • hungarikum törvény
  • értékfeltárás folyamata
  • érték dokumentálás
  • települési értéktár
  • helyi értéktár bizottság
  • tájegységi értéktár
  • ágazati értéktárak
  • megyei értéktár
  • Magyar Értéktár
  • Hungarikumok Gyűjteménye
  • generációk közötti párbeszéd
  • helyi identitás
  • identitástudat
  • együttműködés
  • közösségfejlesztés

Feltételrendszer:

  • személyi: önkormányzat, civil szféra, helyi intézményrendszer, önkéntesség, vállalkozások, szakértők
  • tárgyi: közösségi színtér, IKT eszközök, dokumentációs és prezentációs eszközök
  • anyagi: rendezvények (értékbemutatók, akcióprogramok, kiállítások, helyi vásárok fesztiválok), kiadványok megvalósításához szükséges források, szakértői díjak

Tartalmi összetevők:

Az értékfeltáró munka lényege az egyéni-, közösségi-, települési-, megyei- és az országos léptékben is mérhető identitástudat erősítésében rejlik. A program alapját képező hungarikum törvény különböző szinteken rendszerezi a nemzeti értékeket, lehetőséget adva mind határon belül és túl a magyarság kulturális identitásának, kreativitásának és hagyományainak dokumentálására, megőrzésére és ezen örökségek továbbélésének biztosítására. A törvény által szabályozott értéktárak rendszerét „értékpiramisnak” hívjuk, melyben a piramis legszélesebb részét a helyi, települési, tájegységi értéktárak adják, jelezve ezzel, hogy a helyi értékek gyűjtésének és ezen folyamat hatásának milyen fontos szerepe van össznemzeti szinten. Ez mintegy képileg is hangsúlyozza, hogy a végső cél nem a hungarikumok tárának szélesítése, hanem helyi értékfeltáró folyamatok generálása, ami helyi társadalomés gazdaságfejlesztéshez vezet.

A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendeletben megfogalmazott szakmai kategóriák (agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus) biztosítják, hogy a településeken a szakágazati szinergiákat is kihasználva széles bázisú és a nemzeti egység elvén elfogadott értékközpontú fejlesztési folyamatok induljanak.

A települések gazdasági és társadalmi erősödésének lehetőségét a folyamat által biztosított, a különböző szektorok közötti átjárhatóság és a kultúra alapú fejlesztések együttesen hordozzák magukban.

Összességében értékünk lehet a kollektív tudás, a szellemi és tárgyi örökségünk, a jelen tárgyalkotó vagy alkalmazott művészete, mezőgazdasági termékek vagy gasztronómiai sajátosságok – azaz bármely emberi produktum, amely egyszerre egyedi és meghatározó az adott közösség mindennapi életében, de érték a természeti vagy az épített környezetünk is, amely másoktól jól megkülönböztető formajegyeivel különlegességet képvisel. Az érték olyan dolgok vagy jelenségek minőségi jelzője, amelyek önmagukban is összetett jelentéssel bírnak, a környezetükben élő személyek és az általuk alkotott közösségek számára a hasznosság, jóság, eredményesség elvei mentén motiváló erővel hatnak.

Az érték kialakulása befolyásolt az azt meghatározó csoportok, társadalmi helyzetek és szerepek által is. Így az érték mindenki számára érvényes jelentéstartalommal bír.

Feltételrendszerei vannak:

  • elérése korlátozott (egyedi, ritka, pótolhatatlan)
  • valamihez mérhetőnek kell lennie (viszonyítási rendszere van – összehasonlítható)
  • emberi vagy természeti produktum, mely társadalmi környezetére hatással bír
  • érdeklődést vált ki szélesebb környezetében is
  • fontosságot fejez ki (adott értékrendszert alkot – mérlegelhető)
  • átörökíthető

A helyi értékek feltárása és gyűjtése nem végcél, hanem a társadalom megtartó erejének egyik eszköze, mely elv egyben a kapcsolódó szakmai tevékenységek prioritását is magában foglalja. Fontos, hogy a munka során a helyben rendszerezett értékek hasznosulása, a környezetre és helybeliek értékrendjére gyakorolt hatása láthatóvá, a folyamat gazdasági hasznossága széles körben is megfoghatóvá váljon. A feladatok folyamata:

  • a természeti és épített környezet-, a szellemi- és tárgyi hagyományok, értékek felkutatása, rendszerezése és megőrzésük módjának kidolgozása
  • ezen értékek átörökítése a kor kívánalmainak megfelelően
  • a helyi termékek (pl. kézművesség, gasztronómia) meghatározása
  • a kulturális tradíciókat ápoló alkotó műhelyek, csoportok értékközpontú tevékenységeinek támogatása
  • pozícionálás: a mindezen értékekben rejlő egyediségek, kulturális és turisztikai lehetőségek felismerése és gazdasági erőforrássá emelése

Az értéktári munkát meghatározó tevékenységek – a természeti környezet meglévő adottságain felül – alapjaiban az emberi alkotókészséghez kötődnek, legyen az szellemi vagy tárgyi produktum. A körülöttünk lévő értékek megismertetésén, továbbörökítésén, megőrzésén túl a közösségi művelődés szellemisége jegyében az értéktár mozgalom jelentősége és célja a társadalmi szövetek megerősítésében rajzolódik ki. A közösségi lét erejének megtapasztalása a legkülönbözőbb tevékenységi formákban is megvalósulhat. Az értékfeltárás sokak számára adhat új élményeket, ismereteket és hasznos szabadidős elfoglaltságot. A kollektív munka során létrejövő eredmények megerősítő és motiváló hatással vannak a közösség tagjaira.

Az értékjavaslatokat a közösség tagjai terjesztik elő és ugyanazon közösség tagjai emelik értékké, vagy utasítják el.

Kockázatok:

  • az értékfogalom „tág” értelmezése
  • személyes elköteleződések, motivációk túlsúlya
  • szubjektív értékítéletek megerősödése

Alkalmazott eszközök és módszerek:

Az értékőrző folyamat szabályozása az alábbi módszertani gyakorlatok alapján javasolt:

  1. a település döntéshozóinak, aktív embereinek konszenzusa a közösségi értékfeltárás folyamatának elfogadásával
  2. aktivisták, értékfeltárást kezdeményező emberek felkutatása, megszólítása
  3. helyi szervezetek, intézmények, a három szektor szereplőinek együttes bevonása
  4. lehetőség szerint közösségi feltárásra felkészítő képzés, tréning megvalósítása
  5. személyes megkeresések alapján, vezetett interjún, célzott kérdőívezésen keresztül a település, szomszédság lakóinak, az értékgazdáknak a felkutatása és felkeresése
  6. a személyes kapcsolat megteremtése után közösségi beszélgetések generálása a már javasolt értékek mentén
  7. a személyes interjúk folytatása az értékfeltárás folyamatához bővülő körrel
  8. értékcsoportok (pl. ágazati munkacsoportok) megalakítása
  9. nyilvánosság – közzététel: közös közösségi alkalmak sorozata, értékeket bemutató események, rendezvények kezdeményezése és megvalósítása
  10. a települési értéktár bizottság megalakulásában/munkájában való részvétel
  11. értékek dokumentálása és felvétele az értéktárba
  12. értéktár klubok működése (opcionális)
  13. gazdaságfejlesztési lehetőségek megkeresése, kialakítása
  14. pályázati támogatások igénybe vétele
  15. az értékekhez kapcsolódó helyi cselekvési programok kezdeményezése (folyamatosság és fenntarthatóság)

Eredmények, várható kimenet:

Az értékfeltáró, dokumentáló és megőrző tevékenység a helyi közösség kohéziójának megerősítésével együttesen a település és annak tágabb környezetében fenntartható társadalmi és gazdasági fejlesztési folyamatokat generál. A helyben elérhető, kihasználatlan erőforrásokra építve nemzeti egység elvén segíti a részvétel alapú együttműködéseket, megfoghatóvá teszi egy adott közösség tárgyi, szellemi örökségét és kulturális alapú kollektív tervezési programokat indukál.

Szakirodalom, honlaplink:

  • A hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, valamint a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról
  • 2016 Értékekre hangolódva – A nemzeti értékgyűjtés módszertani kézikönyve. Budapest, NMI. www.hungarikum.hu

A szócikk alapját képező dokumentum:

Közösségfejlesztés módszertani útmutató