Együttműködés építése a település lakossága között [szerkeszthető]

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata:
https://cskwiki.hu/egyuttmukodes-epitese-a-telepules-lakossaga-kozott/

 
A különböző manuális klubok, körök kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy a mélyszegénységben élők és jobb sorsú társaik együtt tevékenykedjenek, és közben közelebb kerüljenek egymáshoz. Ha a klubot vezetők figyelnek arra, hogy ezeken az alkalmakon az együtt jelenlévők a kézművességen túl másról is beszéljenek egymással, időnként felvetnek olyan közös témákat, amelyek a közös tervezés és cselekvés felé vezetnek, lehet változásokat elérni. A bevonás egyik ismérve, hogy kölcsönösségi alapja van a cselekvéseknek, mindenki egyenrangú félként vesz részt benne, mind a munkában, mind az erőforrások felkutatásában és megszerzésében, így a mélyszegénységben élő emberek is.

Az előítéletek nagyon mélyek a helyi közösségeken belül. Az emberek a hozzájuk hasonlóakkal barátkoznak, velük járnak egy társaságba, kevésbé keverednek a különböző társadalmi csoportokhoz tartozók. A szolidaritás a legtöbb településen hiányzik, ami nemcsak a lokális szintre jellemző, hanem társadalmi szinten is ezt tapasztalhatjuk, hisz évtizedek óta jelen van a kirekesztés, a sztereotípiákban való gondolkodás, amelynek feloldását a szélesebb társadalmi közeg sem támogatja.

A társadalmi szolidaritás kiépülésének, az elzárkózás felszámolásának a sztereotípiák lebontásának módja, hogy kommunikáció teremtődjön az emberek és a különböző csoportok között. Az ellenállás, a különböző negatív feltételezések ugyanis abból fakadnak, hogy nem ismerik egymást az emberek, csak elképzeléseik vannak arról, hogy milyen is lehet a másik, de valódi tapasztalataik nincsenek, mert nem állnak egymással szóba. A kommunikáció elindítása sohasem egyszerű, de ebben az esetben, amikor mélyszegénységben élőkről és nem szegénységben élőkről van szó, még nehezebb. Egyetlen meghívásra, vagy meghívó kiküldésére nem fognak eljönni az emberek a találkozókra, a közösségi beszélgetésekre. Ahhoz, hogy sikeresek legyenek ezek a találkozók, el kell érni a csoportok véleményformálóit. Ha feltérképeztük a település helyi társadalmát, s a különböző csoportokat, a következő feladat ezekben a csoportokban a hangadókat megtalálni, és bevonni őket a szervezésbe. A továbbiakban a különböző csoportokat ezek a hangadó emberek mozgatják, szükség esetén a közösségfejlesztő útmutatása mellett. A kulcsemberek rendszeresen találkoznak, egyeztetnek és mindig a találkozókon történt megállapodások szerint cselekszenek.

Az együttműködés kezdeményezése a településen a mélyszegénységben élők és nem mélyszegénységben élők között történhet úgy is, hogy eleinte külön-külön dolgozik a közösségfejlesztő a két társadalmi csoporttal. Ezek a külön zajló közösségi beszélgetések lehetőséget biztosítanak arra, hogy felkészüljenek a csoportok a találkozásra, a közös gondolkodásra, és a közös munkára. Nagyon kell figyelnie a szakembernek arra, hogy a két csoportban zajló közösségi beszélgetéssel ne az ellentéteket, a különállást erősítse, hanem az együttműködés létrejöttét készítse elő.
 
A szócikk alapját képező dokumentum: Esélyegyenlőségi módszertani útmutató