Régebbi bejegyzések:

Kategória leírás

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata: https://cskwiki.hu/kozossegi-alapu-szolgaltatasok/   Közösségi alapú szolgáltatásról akkor beszélünk, ha az közösségi hiány mérséklésére irányul, a közösségnek befolyása van rá, érzelmileg is azonosul vele, a sajátjának érzi. A közösségi fejlesztőmunka során jellemzően új szolgáltatási tevékenységek jönnek létre, meglévőknek módosulhat a profilja a feltárt igények és kapacitások hatására. A közösségfejlesztés alapja aTovább olvasom

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata: https://cskwiki.hu/kalendarium/ Lásd: évkönyv A szócikk alapját képező dokumentum: Közösségfejlesztés módszertani útmutató

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata: https://cskwiki.hu/a-kozossegfejlesztesi-folyamat-hatasai/ Fontos tudatában lennünk annak, hogy egy közösségfejlesztési folyamat (a tervezett eredményeken túl) várt és nem várt hatásokat is generál a közösségben és annak környezetében. Hatásnak tekinthetünk minden olyan folyamatot vagy tényezőt, mely a közösségfejlesztési folyamatban érintett közösségben és annak közvetlen környezetében, a fejlesztéshez köthetően, de nem annak tervezettTovább olvasom

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata: https://cskwiki.hu/helyismereti-oroknaptar/ Lásd: évkönyv A szócikk alapját képező dokumentum: Közösségfejlesztés módszertani útmutató

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata: https://cskwiki.hu/a-kozossegfejlesztesi-folyamat-eredmenyei/ A közösségfejlesztő szakma a közösségfejlesztési folyamatok eredményeit ma már leginkább a változás fogalmához kapcsolja. A színtisztán kvantitatív eredményeket (pl. egy közösségi beszélgetésen részt vett emberek száma) inkább részeredménynek, a fejlesztési folyamat egy állomásának tekinthetjük, a valódi eredmények minden esetben valamilyen változást rejtenek. A közösségfejlesztés európai keretrendszere szerint aTovább olvasom

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata: https://cskwiki.hu/kozossegfejlesztes/ A közösségfejlesztést szűkebben és tágabban is értelmezhetjük. A neveléstudományban és a pszichológiában a gyermek személyiségfejlődését, az életvezetést elősegítő pedagógiai módszer, de társadalomtudományban, a közösségi munka fogalomtárában egyszerre jelent részvételre ösztönző módszert, szakmát és mozgalmat is. A közösségfejlesztés valamennyi jelentéskörében a tevékenység a szociális és állampolgári kulcskompetencia fejlesztésre irányul,Tovább olvasom

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata: https://cskwiki.hu/formalis-tanulas/ Jellemzően oktatási és képzési alapintézményekben valósul meg, az állam által elismert bizonyítvánnyal, oklevéllel, szakképesítéssel zárul. Olyan tanulás, mely a tanulási célok, tanulási idő, tanulási támogatás szempontjából strukturált, a tanuló szempontjából szándékos. Megvalósulhat alap-, közép- és felsőoktatás iskolarendszer keretein belül. Kapcsolódó fogalmak: informális tanulás nem formális (nonformális) tanulás Irodalomjegyzék:Tovább olvasom

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata: https://cskwiki.hu/informalis-tanulas/ A mindennapi élet természetes velejárója. A formális és nemformális tanulási formákkal ellentétben az informális tanulás nem feltétlenül tudatos tanulás, és lehet, hogy maguk az egyének sem ismerik fel tudásuk és készségeik bővülését. Kapcsolódó fogalmak: formális tanulás nem formális (nonformális) tanulás Irodalomjegyzék: Koncz G. – Németh J. – SzabóTovább olvasom

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata: https://cskwiki.hu/kozosseg/   A közösség jelentése és megjelenési formái változtak az egyes kultúrák történelme során. A közösségfejlesztésnek a közösség alapfogalma, s benne úgy fogalmazódik meg leggyakrabban a közösség, mint hiány, mint ami nincs, de kívánatos lenne, hogy legyen, sőt, mint aminek “világra jövetele” elő is segítendő. A közösség 3 leggyakoribbTovább olvasom

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata: https://cskwiki.hu/kozmuvelodesi-tanacs/   A Közművelődési Tanács elsődlegesen a lakossági igények megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma. A közművelődés helyi, lakossági képviselete érdekében településenként, fővárosi kerületenként legfeljebb hároméves időtartamra egy-egy Közművelődési Tanács alakítható. Forrás: 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, aTovább olvasom