Közművelődési tanács, mint részvételi forma
A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/kozmuvelodesi-tanacs-mint-reszveteli-forma-szerkesztheto/
A társadalmiasításnak több lehetséges formája is létezik az érintettek oldaláról. Az erről szóló szócikkeink a hivatkozásokra kattintva érhetők el:
Részvétel a szervezeti kultúra alakításában
Részvétel a mindennapi tevékenységekben
Részvétel a stratégiaalkotásban
Részvétel a munkaterv és a költségvetés megalkotásában
Részvétel az intézmény értékelésében
Közművelődési tanács, mint részvételi forma
Közművelődési tanács, mint részvételi forma
1997. évi CXL. törvény a közművelődés területén – a közművelődési tanácsok útján – lehetőséget ad a helyi lakossági képviseletre.
2017-ben a törvény módosításra került, a közművelődési tanácsok feladatát a közművelődési kerekasztalok látják el.
Ezzel az 1998 óta fennálló lehetősséggel a kezdeti időszakban többen, napjainkban azonban már kevesebb településen élnek. És ahol létre jöttek is ilyen társulások – a múzhelyi civil társadalom más megnyilvánulásaihoz hasonlóan – érdekkifejezésükben, érdekkijárásukban, az érdekek összesítésében és közös képviseletében nem feltétlenül hatékonyak. Az intézmények társadalmiasítási folyamatában azonban nehezen mellőzhető ennek – az érdekegyeztetésre, eszmecserére alkalmas fórumnak – a „használata”. Ehhez azonban helyi lakosság-közösségek és nem a helyi közhatalom kezdeményező fellépésére van szükség. Nem lehet kérdés, hogy ez a fórum az előbbiekben felsorolt pontok közül jó néhány esetben ad intézményes garanciát a társadalmiasítás eredményességére, azaz nem kell „feltalálni a meleg vizet.”
Vigyázzunk azonban arra, hogy egyrészt ne essünk a túlzott formalizálás hibáiba: a kézzelfogható eredmények nélküli „bizottságosdi” sokaknak hamar kedvét szegheti, jellemzően pont azokét, akik – aktivitásuk, széles társadalmi-közösségi kapcsolatrendszerük által – a legtöbb igényt, szükségletet tudják (tudnák) becsatornázni egy ilyen fórum tevékenységébe. Fontos továbbá, hogy az ilyen szerveződésű, akár az önkormányzatot, akár az intézményt segítő testület, kollégium, grémium feladat- és hatáskörét úgy határozzuk meg, hogy ne kioltsa – pl. párhuzamosságok megteremtésével – hanem kiegészítse a már működő, hasonló célú testületek, pl. a civil tagokat is magába foglaló önkormányzati kulturális bizottság tevékenységét.
A szócikk alapját képező dokumentum:
Intézmények társadalmiasítása módszertani útmutató
