Interjú
A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/interju-szerkesztheto/
Jelen szócikk elolvasása előtt érdemes elolvasni a “A helytörténeti irodalom feldolgozása” szócikket.
Interjút használnak az újságírásban, a szociológiában és sokféle alkalmazott kutatásban. A szociológia módszertan megkülönbözteti a strukturált és a félig strukturált (valamint a strukturálatlan) interjúkat. A strukturált interjúban egy kérdéssort kérdezünk le személyes beszélgetés során. A félig strukturált interjú azt jelenti, hogy van vázlatunk arról, hogy milyen témákat szeretnénk az interjú során megtudni, de a kérdések nincsenek konkrét formába öntve, és sorrendjük sem kötött.
Az alábbiakban a közösségfejlesztésben használt interjúkról lesz szó, amelyek a fenti csoportosítás szerint félig strukturált interjúk. Ahogy azt a bevezetőben már jeleztük, a közösségfejlesztésben használt interjúk nem csak az információgyűjtést szolgálják, legalább ilyen fontos céljuk a megszólítás, aktivizálás, bevonás is.
A közösségfejlesztő folyamat elején, a helyzetfeltárás során és az aktivizálás első szakaszában alapvetően kétféle interjú készül: lakossági interjú, illetve interjú a település életét meghatározó helyi emberekkel.
A lakossági interjúk alapvetően azt a három kérdést járják körül, hogy
- milyen a viszonya a megkérdezettnek a lakóhelyéhez (miért szeret és miért nem szeret itt lakni, milyen problémákat lát),
- milyen ötletei, javaslatai lennének (többek között a jelzett problémák megoldására), és hogy
- ő maga mit tenne szívesen, mivel tudna hozzájárulni a közösségi élethez, a problémák megoldásához, ahhoz, hogy még jobb legyen itt élni.
A meghatározó helyi szereplők feltérképezése önmagában is egy kis kutatást igényel, de azért azt lehet tudni, hogy minden településen meghatározó szerepet töltenek be az önkormányzat, valamint az intézmények vezetői. Az önkormányzatnál elsősorban a polgármestert, illetve a kulturális ügyekért felelős alpolgármestert érdemes felkeresni. A közösségfejlesztő folyamat szempontjából a köznevelési intézmények (óvoda, iskola), valamint a szociális és a sportintézmények is meghatározóak, ezek vezetőit is érdemes felkeresni. Az egyház helyi lelki vezetőit is érdemes felkeresni, valamint a meghatározó civil szervezetek, vagy informális csoportok képviselőit, esetleg ezektől független kulcsembert. Míg az önkormányzat és az intézmények, templomok „jól láthatók”, a meghatározó civil szervezetekre, informális csoportokra, ezektől független kulcsemberekre hólabda módszerrel találhatunk: az önkormányzat és az intézmények munkatársaitól kérhetünk erre vonatkozó ajánlást, majd az ajánlott személyektől kérjünk újabb javaslatokat. A helyi nyilvánosság megismerése és meghatározó embereinek támogatóként való megnyerése szempontjából a helyi médiumok képviselőivel (pl. helyi újság főszerkesztője) is érdemes interjút készíteni.
A meghatározó helyi szereplőkkel készített interjúk nem csak a helyzetfeltáráshoz szükséges információgyűjtést szolgálják. A fent meghatározott szakemberek jelentik az elsődleges kapcsolatot a lakosság felé, ezen kívül ők a közösségi terek gazdái, a közösségi alkalmak szervezői, a helyi nyilvánosság működtetői. Tájékoztatni kell őket az induló közösségfejlesztő folyamatról, és megismertetni velük a közösségi működés sajátosságait, felkészíteni őket egy, a megszokott gyakorlatuktól valószínűleg eltérő működésre, szemléletmódra. Meg kell ismerni intézményük tevékenységét és adottságait, személyes hitvallásukat, motivációjukat, így készítve elő, hogy a közösségfejlesztő folyamat együttműködő partnerei, támogatói legyenek.
A meghatározó helyi szereplőket meg kell keresni valamilyen formában (telefonon, e-mailen), és lehetőséget kell kérni tőlük a beszélgetésre. Itt is fel kell készülni arra a mondatra, amiben előadjuk, kik vagyunk és miért kérjük a beszélgetést, ahogy a beszélgetés indítására is érdemes készülni. A helyzetfeltárás során készülő interjúkat nem kell egyenként részletesen dokumentálni, hiszen az a cél, hogy egy-egy témában átfogó képet kapjunk.
A szócikk alapját képező dokumentum: Közösségfejlesztői folyamatok mérése-értékelése módszertani útmutató