A szegénység megjelenése Magyarországon [szerkeszthető]

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata:
https://cskwiki.hu/a-szegenyseg-megjelenese-magyarorszagon/
 
Magyarországon – a TÁRKI adatai alapján – 2012-ben a teljes népesség 17 százaléka, a gyerekek (0–17 évesek) 26 százaléka élt jövedelmi szegénységben.

A rendszerváltás előtt egészen 1981-ig nem beszéltek szegénységről Magyarországon. Azóta a társadalmi egyenlőtlenségek a fókuszba kerültek, amelyek az emberek életét, a lehetőségeit meghatározzák, és befolyással vannak a jövőjükre is. Nő a távolság a szegények és a nem szegények között. Az, hogy e távolság erősödik-e, így marad-e vagy csökken, sok mindentől függ. Ahhoz, hogy a munkaerőpiacon valaki versenyképes maradhasson, hogy el tudjon igazodni a világban, elengedhetetlenül szükségesek különböző képességek, kompetenciák. Ha valaki nem megfelelő oktatásban részesül, vagy korán kiesik az oktatási rendszerből, vagy olyan családba született, ahol nincs lehetősége és esélye ezeket az ismereteket, tudásokat és képességeket megszerezni, élete végéig hátrányokkal küzd.

Az egyének között négyféle szegénység rajzolódik ki: [1]

  1. Hagyományos szegénység: ez már a szocializmus idején jelen volt. A szakképzetlen réteg, a mezőgazdasági fizikai munkások és a falun élők tartoztak ide.
  2. Az újszegénység: a rendszerváltást követően a munkanélküliség által kiváltott elszegényedettek.
  3. Demográfiai szegénység: a rendszerváltást követően az idős lakosságot jelentette, mára már a gyerekek nagy része tartozik ebbe a kategóriába.
  4. Etnikai szegénység: a roma lakosság körében az átlagosnál nagyobb az aránya a szegényeknek.

A szegénység megjelenésében területi egyenlőtlenségeket is megfigyelhetünk – településtípus szerint, településen belül és az országon belül is nagy különbségeket tapasztalhatunk. A közlekedéstől, a munkahelyektől, a szolgáltatásoktól (ahol az oktatási, szociális, egészségügyi és egyéb ellátások csak a hét különböző napjain, vagy a szomszédos településeken érhetőek el) elzárt falvak, a településeken belül kialakult szegregátumok, illetve Magyarországon belül Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régióiba koncentrálódik a szegénység.
 
Irodalomjegyzék:

[1] Andorka Rudolf – Spéder Zsolt (1996)

 
A szócikk alapját képező dokumentum: Esélyegyenlőségi módszertani útmutató