Iskolai közösségi szolgálat [szerkeszthető]

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata:
https://cskwiki.hu/iskolai-kozossegi-szolgalat-2/

 

Az iskolai közösségi szolgálat fogalma röviden itt érhető el: https://cskwiki.hu/iskolai-kozossegi-szolgalat/

 

Az iskolai közösségi szolgálat (rövidítve: IKSZ) szervezett keretek között végzett egyéni vagy csoportos, anyagi érdektől mentes segítő tevékenység, amely a helyi közösség érdekeit és a középiskolás diákok személyes fejlődését egyszerre szolgálja. Pedagógiai eszköz, amely élménypedagógián, tapasztalati tanulás és projektmódszertan segítségével a felkészítés – tevékenység – feldolgozás logikája szerint éri el céljait. Kiindulópontnak, bevezető lépésnek (előszobának) tekinthető a valódi önkéntessé válás útján, ami elindíthat későbbi önkéntes tevékenységeket. Céljai sok tekintetben azonosak az önkéntességével (szolidaritás, felelősségérzet, hasznosság érzete), ezt bővíti a pedagógiai cél. A diák nem csupán tesz valamit a köz érdekében, hanem tanul is: együttműködést, konfliktuskezelést, empátiát, kreatív gondolkodást, projekttervezést, felelősségvállalást. Az iskolai közösségi szolgálat valamennyi kulturális intézmény számára kiváló lehetőséget kínál a köznevelési területtel történő együttműködés révén a diákok tevékenységeikbe való bevonására. Cél, hogy a diákok fejlődjenek személyes, szociális és állampolgári, esztétikai-művészeti tudatosságban, valamint kifejezőképességben. A közösségi szolgálat azonban nem „csupán” össztársadalmi érdek, nem „csupán” a diák fejlődését, pályaorientációját szolgálja, hanem elemi érdeke a kulturális területnek is. Hiszen a színvonalas együttműködés természetszerű hozadéka az új iskolai partnerek megtalálása, a pedagógusokkal történő párbeszéd erősítése, végső soron pedig a környezetük kulturális hagyományait ismerő, és intézményeit látogató diákok megszólítása, elköteleződésük biztosítása. A megfelelően előkészített közösségi szolgálat során nem csupán a diák, hanem a kellően nyitott fogadó intézmény is fejlődik. Innovatív szemléletet és technikákat, megújulásra való képességet, az intézményi struktúrák és feladatok új szempontok szerinti végiggondolását kapja szerepvállalása által.

A motivációja különbözik az önkéntességtől, hiszen érettségi előfeltételként minden, nappali képzésben részt vevő diák számára adott a teljesítendő 50 óra szolgálat. A közösségi szolgálat pedagógiai céljainak (12 alapelv) gyakorlatra váltása (felkészítés és reflexió révén) segítheti a diákokat, hogy egyéni motivációjukat megtalálják a tevékenységek végzésében. Céljai tekintetében kiváló terepe lehet a kulturálisnak.

A közösségi szolgálat az önkéntesség egy speciális peremterülete. Abban különbözik az önkéntességtől, hogy nem személyes akaratból, hanem érettségi előfeltételként teljesítik az érettségit adó nappali képzésben részt vevő diákok. Más tekintetben azonban alapelvei és céljai azonosak az önkéntességével az életkori sajátosságok figyelembevételével. A társadalmasítás megvalósulásának terepe lehet az iskolai közösségi szolgát. A tevékenységi körök csak 8 területen valósulhatnak meg: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős, az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen. További megkötés, hogy for-profit szerveztek nem fogadhatják az IKSZ-es tanulókat. A közösségi szolgálat egyszerre irányul a társadalmi hasznosságra és pedagógiai célok elérésére: célja, hogy szociálisan érzékenyebbek legyenek a diákok, és később tudatos állampolgárként önkéntesekké váljanak. A pályaorientációban, személyiségformálásban, társadalmi érzékenyítésben, közösségépítésben betöltött szerepe jelentős lehet az iskolai közösségi szolgálatnak egy-egy településen, iskolában, fogadószervezetnél.

Az iskolai közösségi szolgálat gyakorlati megvalósítása során érdemes az önkéntes menedzsment terén szerzett tapasztalatokra építeni (lásd a korábban már említett, az önkéntesség témakörét körül járó útmutatót). Ugyanakkor jogszabályilag és módszertanilag is meg kell különböztetni a közösségi szolgálatot az önkéntességtől. Ennek fő szempontja, hogy figyelemmel kell lennünk a diák életkori sajátosságaira. Segíteni kell, és fokozatosan lehet felelősséggel felruházni a feladatai során. Súlyt kell fektetni arra, hogy motivált legyen, és alkalma legyen tanulni is, miközben szolgálatjellegű, nem szakmai felkészítést igénylő feladatokba bevonódik. Ügyelni kell arra, hogy megismerve az intézmény működését, az intézmény célcsoportjának tevékenységeit támogassa elsősorban jelenlétével. Érdemes minimum párosával bevonni a tevékenységekbe a diákokat. A jelenléte az iskolával (küldő intézménnyel) való kapcsolatfelvételen alapul, aminek formát adhat egy együttműködési megállapodás is. A kulturális, közművelődési intézmény felől a közösségi szolgálat adminisztrációja minimális jelenléti ív vezetését teszi szükségessé, ami a foglalkoztatás munkajogi átláthatósága szempontjából is fontos. Az IKSZ megszervezéséhez kapcsolódó adminisztráció elsősorban az iskola feladata, a kulturális és közművelődési intézménynek a teljesítést kell a megfelelő dokumentumban (közösségi szolgálati napló) igazolnia.

Fontos, hogy a diákok elsősorban ne kampányszerű tevékenységekben vegyenek részt, illetve a személyes kapcsolatteremtés megfelelő hangsúlyt kapjon. Ugyancsak hangsúlyozni kell – s ennek a felkészítés-lezárás keretében kell megtörténnie –, hogy a diákok legyenek tudatában tevékenységük segítő jellegének, társadalmi-kulturális értékének. A kulturális területen is célszerű mentor vagy koordinátor felügyeletével és szakmai irányításával végezni minden tevékenységet, a diákok így elsősorban előkészítő, segítő, szakember által vezetett vagy koordinált tevékenységekben vehetnek részt, mely csak kiegészítheti és támogathatja, de nem helyettesítheti az intézményekben dolgozó szakemberek munkáját.

Az IKSZ kulturális területen történő szervezéséhez „Az iskolai közösségi szolgálat elterjesztése a kulturális intézményekben” című dokumentum megfelelő forgatókönyv-javaslattal, sablonokkal, illetve az alább olvasható tevékenységötletekkel részletes útmutatásul szolgál.

IKSZ-tevékenység ötletek:

Többféle konstrukcióban is lehet közösségi szolgálatot végezni kulturális intézményekben. Az 50 órából 5 óra felkészítés és 5 óra lezárás célszerű, de lehet ennél kevesebb is az adott tevékenység függvényében, ilyenkor a tevékenység ideje nőhet.

Az alábbi lista bővíthető – célja, hogy szemléletet adjon, hogy mely tevékenységek képezhetik részét a közösségi szolgálatnak. A lista egyes elemei nem azonos súllyal szerepelnek, és a tevékenységek köre kiegészíthető.

Intézményen belüli tevékenységi ötletek:

  • Közönségrendezvények lebonyolításában segítés: pl. részvétel a program kialakításában, közreműködés programok előkészítésében, szervezésében, közreműködés programok lebonyolításában, közreműködés a Múzeumok Éjszakája, a Kultúrházak éjjel-nappal, az Országos Könyvtári Napok szervezésében, lebonyolításában
  • Közreműködés hétvégi programok, szakkörök, nyári táborok során
  • Játékos foglalkozásokban való részvétel, a játékok előkészítése és lebonyolítása
  • Közönségszolgálat, információs pult, látogatók fogadása, tájékoztatása, kísérése, kommunikációs anyagok terjesztése
  • Technikai eszközök kezelésében segítségnyújtás a látogatóknak (pl. számítógép, animáció beindítása, oktatóprogramok kezelése, a nagyrendezvényeken való közreműködés
  • Tárlatvezetésben, látogató csoportok vezetésében közreműködés, segítés: magyar és idegen nyelvű vezetés segítése, gyerek, diák, idős, fogyatékossággal élő emberek csoportjának tárlatvezetés
  • Kiállításmegnyitó előkészítésében és lebonyolításában való részvétel: tájékozódást, információ-átadást segítő tevékenység, kulturális műsorban való részvétel
  • Speciális igényű (fogyatékkal élő, sajátos nevelési igényű,) gyerekekkel foglalkozások lebonyolításában, foglalkozások moderálásában való részvétel
  • Hagyományőri tevékenység, hagyományőri feladatokban közreműködés
  • Kiállítás interpretációjában részvétel ( jelmezes tárlatvezetés, élő interpretációban való közreműködés, hangszeres tárlatvezetés, játékos tárlatvezetés, korfelidéző múzeumi csalogató, figyelemfelkeltés múzeumi programok népszerűsítésére)
  • Ismeretátadásban közreműködés: ( demonstrációs eszközök készítésében és használatában való részvétel, múzeumpedagógiai program megvalósításában részvétel)
  • Kézműves programok előkészítése, közreműködés a lebonyolításban
  • Közösségi alkalmakon, foglalkozásokon fellépés (prózai vagy zenés bemutatkozás a program színesítésére, segítség az egyéni haladáshoz gyerekek vagy idősek számára), rendhagyó fellépési lehetőség kulturális intézményi környezetben
  • Részvétel intézményi külső kommunikációban, az iskolákkal való kapcsolattartásban, a diákprogramok kiajánlásában, az operatív szervezési feladatokban, segédkezés az érkező vendégek, érdeklődők kalauzolásában
  • Nyugdíjas csoportok segítése, részvétel közös programok szervezésében, kísérésben, segítség a fizikai és az infokommunikációs akadálymentesítésben a közművelődési intézményekben (pl. a Budapesti Művelődési Központ „Kattints rá, nagyi! ©” programja adaptációinak keretében)
  • Segítő asszisztencia-jellegű feladatok speciális csoportok fogadásában, kísérésében
  • Gyermek játszóházakban, gyermekfoglalkozásokon a gyermekfelügyelet egyszerűbb teendőiben segédkezés.

Intézmény környezetében végezhető tevékenységi ötletek az IKSZ-óraszám legfeljebb 10%-ában:

  • Intézmény parkjában és környezetében területgondozás ( avargereblyézés, gazolás, védett sziklafelszínek takarítása, komposztálás, sövénynyírás másokkal (pl. általános iskolás csoport) közösen)
  • Intézményi történeti kertek gondozása ( maggyűjtemény készítése, a terület rendbetételében való részvétel, tájékoztató táblák készítésében való közreműködés)
  • Népi építészeti műemlék épületek gondozásában való részvétel (P hagyományos építési technikák elsajátítása (sarazás, mázolás, meszelésben való közreműködés) másokkal együtt)
  • Állatgondozásban segítés ( etetés, itatás, gondozás segítése)
  • Az intézményhez tartozó emlékművek, sírok gondozásában részvétel
  • Az intézmény kitelepülésein, külső rendezvényein való megjelenés, szórólapozás.

Jó gyakorlat leírások a kultúra területén:

  • Kiskunlacházi Angyalos Ház: Film, Jó gyakorlat diákbeszámoló
  • Közös zenélés értelmileg sérültekkel – Béri Balogh Ádám Gimnázium, Tamási: http://kozossegi.ofi.hu/Contents/ShowContentById/54
  • Múzeumi szolgálat – Miskolci Herman Ottó Múzeum
  • Hagyományőrzés, a Jász Világtalálkozó szervezése – SZIE Gyakorló Sport Általános Iskola és Gimnázium, Jászberény
  • Nyári napközi, korrepetálás, helytörténeti dokumentumrögzítés
  • Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület
  • Riport Varga Lujzával, a Magyar Nemzeti Múzeum önkénteskoordinátorával

A szócikk alapját képező dokumentum:

Intézmények társadalmiasítása módszertani útmutató