Szomszédság [szerkeszthető]

A várostervezésben, de más szakterületeken is használjuk a szomszédsági egység fogalmát („neighbourhood-unit”), amely mára a közösségfejlesztésnek is egyik alapfogalmaként jelenik meg, mert a szomszédság a helyi közösségi munka fizikai, de mint viszonyrendszer, pszichikai tere is. A szomszédságot tehát térben szemléljük, de a közelben megvalósuló együttlétként, gyakran helyi csoportként is.

Külön építészeti, gazdasági és kulturális súlypontja van, amely városépítészeti jelzésekkel világosan elkülönül a többi városrésztől. Lakóinak tudatában áttekinthető, átélhető, megélhető egységként rajzolódik ki.

Ez a tagolás arra épít, hogy sikerül az emberekben felkelteni az összetartozás, az otthoniasság érzését és a felelősségtudatot. A szomszédság a köznyelvből a közösségfejlesztés alapfogalmává vált.

„Szomszédsági munka: az adott település (rész) átfogó, több szálon futó, öntevékeny, esetenként szakember által is segített, a helyi (megyei-, országos) hatóságokkal, szervezetekkel és intézményekkel, valamint egymással is párbeszédet folytató közösségek és a bennük zajló folyamatok, amelyek az ott élők viszonyrendszerének kifejeződései” [1]

[1] Varga A. T. – Vercseg I. 1998 és 2001 Közösségfejlesztés. Budapest, Magyar Művelődési Intézet www.pafi.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/99b0698cd023d1018525670c0080e328/ec68caea967c3c04c125679f005b84b7?OpenDocument

A szócikk alapját képező dokumentum:

Közösségfejlesztés módszertani útmutató