Közösségfejlesztés [szerkeszthető]

A közösségfejlesztést szűkebben és tágabban is értelmezhetjük. A neveléstudományban és a pszichológiában a gyermek személyiségfejlődését, az életvezetést elősegítő pedagógiai módszer, de társadalomtudományban, a közösségi munka fogalomtárában egyszerre jelent részvételre ösztönző módszert, szakmát és mozgalmat is. A közösségfejlesztés valamennyi jelentéskörében a tevékenység a szociális és állampolgári kulcskompetencia fejlesztésre irányul, akár egyénre, akár kiscsoportra, akár lokálisan, érdeklődés vagy lelki hasonlóság alapján szerveződő közösségre vonatkozzon is, a társadalmi tőke erősítését szolgálja. [1]

A TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16 kódszámú A helyi identitás és kohézió erősítése című pályázati felhívásban a közösségfejlesztés elsősorban települések, szomszédságok (településrészek), kisebb térségek közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat. [2] Akkor beszélhetünk közösségfejlesztésről, ha maguk a közösség tagjai, szervezetei és intézményei fejlesztik a saját lokális közösségüket.

A közösségfejlesztés jellemzője, hogy a felmerülő ügyekre, konfliktusokra, szükségletekre közösségi megoldásokat keres és alkalmaz.

Irodalomjegyzék:

[1] Arapovics M. (2016). A közösségfejlesztés alapfogalmai és a kulturális közösségfejlesztés paradigmája. In: Kulturális Szemle, 6.sz. 2016. 2.sz.

[2] Varga A. T. – Vercseg I. 1998 és 2001 Közösségfejlesztés. Budapest, Magyar Művelődési Intézet www.pafi.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/99b0698cd023d1018525670c0080e328/ec68caea967c3c04c125679f005b84b7?OpenDocument

A szócikk alapját képező dokumentum:

Közösségfejlesztés módszertani útmutató