Közösségi felmérés [szerkeszthető]

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata:
https://cskwiki.hu/kozossegi-felmeres-2/

Definíció:

A közösségi felmérés egy „ajtótól ajtóig” történő, a helyi lakosok aktív részvételével megvalósuló, közösségfejlesztő aktivizáló módszer, amelyen keresztül mindenki megszólításra (bevonásra) kerül a településen, s a közjóért cselekvők köre szélesedik.

A tevékenység célja:

  • A helyi cselekvők körének további szélesítése.
  • A helyi embereket valóban érdeklő ügyekről széles körű véleményhalmaz gyűjtése, a közösség tagjainak cselekvési hajlandóságát és cselekvési kapacitását is célzó felmérés.
  • A legszélesebb körű megszólítás. Azok is állást foglalnak, véleményt nyilvánítanak, akik ezt eddig azért nem tették meg, mert személyesen, szóban nem volt rá alkalmuk, kedvük.

A kérdőív összeállításának és a felmérés megvalósításának feltétele: rendelkezzünk a közösségi interjúk és a közösségi beszélgetések elemzett eredményeivel, ld. ezek módszertanát is!

Kulcsfogalmak:

  1. helyi ügyek;
  2. közösségi felmérés;
  3. „ajtótól ajtóig” felmérés;
  4. gyűjtőmódszer;
  5. közösségfejlesztő aktivizáló módszer.

Feltételrendszer:

  • személyi: közösségfejlesztő, kulturális közösségszervező, aktivizált helyi lakosok (önkéntesek)
  • tárgyi: összejövetelre és folyamatos képzésre alkalmas, rendszeresen rendelkezésre álló terem, tábla/filctollak, post-it; jegyzetelni papírok és tollak, nyomtató és A4-es papírok
  • anyagi: terembérlés (ha szükséges)

Alkalmazott eszközök és módszerek:

A közösségi felmérés során tehát a szomszédok keresik fel egymást egy, a kezdeményezők által a közösségi beszélgetéseken összeállított kérdőívvel (ld. a közösségi beszélgetést is!). A kérdések azokat az alternatívákat ajánlják választásra, amelyek e beszélgetések során kikristályosodtak. A kérdőív azonban nem csak véleményekre kíváncsi, hanem fejlesztési ötletekre is, és a választások mellé rendelhető cselekvési kapacitást is feltárja, hogy az adatok összegzése és az eredmények értékelése után több közösségi csoportban is megindulhasson a tervezés és a megvalósítás. Ha a nyilvános közösségi beszélgetéseken felvetődik a közösség minden tagja megkérdezésének, bevonásának gondolata, a fejlesztő(k) megkérdezheti(k), hogy a jelenlévők részt vennének-e egy teljes körű közösségi feltárás megszervezésében és lebonyolításában? Röviden ismertetni lehet a munka menetét, és ha a közhangulat igenlő, újabb találkozót lehet megbeszélni a lakosokkal, most már a munka konkrét megszervezésére. Megígérheti(k), hogy minden lezárt témáról összeállít(anak) egy kérdéssort opcionális válaszokkal, s valamennyi téma kivesézése után pedig egy kérdőívjavaslatot, amelyet végül a közösség tagjai megvitatnak, korrigálnak és jóváhagynak. (A kérdőív megalkotására vonatkozó módszertant, ill. a közösségi felmérését is részletesen ld. a megadott irodalomban – Közösségfejlesztő leckék, 39-45. o.) Az így összeálló kérdőívet azután a kezdeményezők széthordják a településen/
szomszédságban élő minden felnőtt állampolgárhoz, majd beszedik, munkacsoportokban elemzik és értékelik, s belőle cselekvési tervet készítenek, melynek megvalósítását a folyamat során megalakult civil szervezetek és az általuk szervezett belső és külső partnerek együttesen végzik. (Ld. helyi cselekvési terv!) Végül az eredményeket és a cselekvési tervet a szélesebb kör tagjai, az „aktív mag” bemutatja a nyilvánosságban, és kiadvány formájában is elkészíti, s ezt minden háztartásba személyesen elviszi. Ajánlott, hogy a közösségi felmérés eredményeit és a helyi cselekvési tervet a település képviselőtestülete megismerje, megtárgyalja és tevékeny szerepet vállaljon a megvalósításban.

Eredmények, várható kimenet:

  • A helyi cselekvők köre tovább szélesedik;
  • aktivizált, tudatosuló, a helyi cselekvésre képessé váló lakosság;
  • erősödő közösségi identitás;
  • cselekvő közösségi csoportok létrejötte;
  • új kapcsolatok, szomszédsági viszonyok és partnerségek kialakulása;
  • helyi nyilvánosság fejlődése;
  • együttműködés a közjóért.

Szakirodalom, honlaplink:

A szócikk alapját képező dokumentum:

Közösségfejlesztés módszertani útmutató