Önkéntes kézikönyv – működési elvek [szerkeszthető]

A szócikk lektorált, nem szerkeszthető változata:
https://cskwiki.hu/onkentes-kezikonyv-mukodesi-elvek/
 

Az önkéntesek fogadását megelőzően számos olyan aspektust szükséges tisztáznia a szervezetnek, amelyek az önkéntes tevékenység kereteit adják. Itt alapvetően a szervezet jól megfogalmazható elvárásairól van szó.

Az alábbi kérdéseket érdemes megfontolni:

• Melyik szervezeti egységhez és hogyan kapcsolódik az Önkéntes Program?
• A szervezeti küldetéshez és jövőképhez hogyan illeszkedik az Önkéntes Program?
• Lesz-e koordinátor?
• Milyen területeken fogadunk önkénteseket?
• Hány önkéntest szeretnénk? Az elvégzendő munka hány önkéntessel biztosítható?
• Melyek az önkéntes munkavégzés alapjai? Hány órában, pontosan milyen munkát várunk el?
• Nyújtunk-e képzést az önkénteseknek?
• Van-e folyamatos képzés az önkéntesek részére?
• Megvannak-e a tárgyi feltételei az önkéntesek fogadásának?
• Megválhatunk-e, és milyen módon az önkéntestől?

Mindezen kérdéseket és a rájuk adott válaszokat is összefoglalhatjuk egy önkéntes kézikönyvben. A kézikönyv az intézményi önkéntes program szervezeti és működési alapszabályaként funkcionáló egyik legfontosabb dokumentum, hiszen tartalmaz minden olyan információt és szabályt, amely az intézményi önkéntes munkavégzés feltételeit, az önkéntesek jogait és kötelezettségeit rögzíti. A kézikönyv terjedelme az intézmény nagyságától, típusától függően változhat (5-50 oldal), de fontos, hogy minden intézmény rendelkezzen vele. A kézikönyv tartalmát nemcsak minden önkéntesnek, de az intézmény minden dolgozójának is ismernie kell. Fontos megjegyezni, hogy a kézikönyvben megfogalmazottak az idők során, akárcsak az önkéntes stratégia, alakíthatóak.

A Szépművészeti Múzeum esetében például az önkéntes szerződés kötelező melléklete az önkéntes kézikönyv. A működés első hónapjaiban létrehozott 10 oldalas kézikönyv időközben 34 oldalassá nőtte ki magát – ahogy bővült az önkéntes tevékenységek köre, illetve ahogy a leírásra érdemes szabályok is alakultak. A Szépművészeti Múzeumban az önkéntes program szerves részévé vált az intézménynek. Illeszkedett a magas fokú szabályozottsághoz a szervezetben, ami szervezési szempontból, illetve a résztvevők számára követhetőséget és kiszámíthatóságot biztosított.

A szervezet kézikönyvének tartalomjegyzéke:

Mit tartalmazzon az önkéntes kézikönyv?

Az önkéntes kézikönyvbe a munkatársakkal közösen gyűjtjük össze az önkéntesek működését, a munkatársakhoz való viszonyát, jogait és kötelezettségeit tartalmazó szabályokat. Javasoljuk, hogy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát egészítsük ki ennek megfelelően, így kötelező jelleggel minden munkatárs és önkéntes megismeri a tartalmát.

A dokumentum bevezető részében az intézmény tevékenységét mutatjuk be, majd azt, hogy miért is fontos az önkéntesség. Leírjuk, hogy az adott intézményben mi a gyakorlat a következő területeken (önkéntes menedzsment elemei) [1]:

• az önkéntesek toborzása;
• az önkéntesek orientációja, képzése;
• az önkénteseket érintő költségek;
• feladat delegálása az önkéntesnek és az önkéntes támogatása;
• az önkéntes kapcsolata az alkalmazottakkal;
• munkakörülmények;
• biztosítás;
• esélyegyenlőség;
• etikai kérdések
• panaszkezelés;
• motiváció és elismerés;
• távozás a szervezetből;
• bizalmas adatkezelés.

A dokumentum speciális részébe kerülhet az önkéntesre vonatkozó baleset- és munkavédelmi előírás. Az önkéntesekre általánosan vonatkozó szabályokat az önkéntes kézikönyvben, az egyéni szintű megállapodást az önkéntes szerződésben rögzítjük.

Irodalomjegyzék:

[1] Kármán E., Kónya G.: Önkéntes menedzsment alapok, avagy amit az önkéntes fogadó szervezetnek önkéntesekkel való együttműködés során tudniuk érdemes. Budapest, 2008, Önkéntes Központ Alapítvány

 
A szócikk alapját képező dokumentum: Gyakorlati útmutató intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez