Közösségi interjú

A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/kozossegi-interju/

Definíció:

A kezdeményezés, a lakosság megszólításának és bevonásának egyik fontos módszere a közösségi interjú. Azért nevezzük „közösségi”-nek (holott négyszemközti beszélgetésekről van szó), mert az a helyi közérzetre, az egyén és a közösség kapcsolatára, a helyi identitás tartalmára, a közösségi fejlesztési elképzelésekre és a cselekvési kapacitásra kérdez.

A tevékenység célja:

A közösségi interjú célja főként az, hogy bekapcsolódásra, a közösség, a helyi társadalom életében történő cselekvő részvételre mozgósítson.

Kulcsfogalmak:

  • közösségi interjú;
  • a helyi identitás tartalma;
  • közösségi fejlesztési elképzelések;
  • közösségi cselekvési kapacitás.

Feltételrendszer:

  • személyi: közösségfejlesztő, kulturális közösségszervező, helyi közösségi önkéntesek
  • tárgyi: összejöveteli/pihenő terem az interjúkat végzők számára, számítógépes kapacitás, jegyzetelni papírok és tollak, nyomtató és A4-es papírok
  • anyagi: terembérlés (ha szükséges)

Alkalmazott eszközök és módszerek:

Interjúkat nem csak a közösségfejlesztő, hanem az általa első körben meginterjúvolt és vélhetően kezdeményezni akaró „központi mag”, a lakosságból kiválasztódó, érdeklődő és cselekedni akaró önkéntesek csoportja is készíthet. Ennek oka nem csak az, hogy máskülönben nem tudnának elegendő számú interjút készíteni, hanem az is, hogy a közösségfejlesztés már a kezdetektől törekszik a közösségi munka- mód alkalmazására. A közösségfejlesztő feladata ebben a fázisban a „központi mag” tagjainak a felkészítése a kezdeményezés, az interjúkészítés funkciójára és módszertanára.

A kapcsolatépítés első lépése azok megkeresése, akiket a helyi közösségi élet néhány, általuk ismert vezetője jelentős helyi polgároknak, véleményformálóknak (opinion leaders) tart. Felkéri őket egy közös beszélgetésre, ún. interjúra, miután ismertette a felkeresés célját és az elfogadásra nyert. Az első interjú végén a kezdeményező felteszi a kérdést, hogy szerinte kit érdemes még felkeresni és megkérdezni? Így a helyi emberek szinte közreadják a kezdeményezőket, s eközben közösségi hálózatot építenek. Ebből a helyi hálózatból nő ki fokozatosan az ún. „szélesebb kör”, aminek majd a közösségi beszélgetésekben és a közösségi felmérésben lesz döntő szerepe, s amelyek által körük tovább bővül.

Az interjú három alapkérdés megválaszolására indít, mozgósít:

  • Mit jelent számára itt élni? (Mi a jó az itteni életben? Mi a rossz?)
  • Min változtatna és hogyan?
  • Ő maga mivel tudna hozzájárulni a változásokhoz?

Alapvető magatartásunk a segítő meghallgatás, az empatikus magatartás. Törekedjünk arra, hogy beszélgető partnerünk jól érezze magát az interjú közben, ezért a pozitív visszaigazolás megengedett. Ha partnerünk törekszik a kommunikációs egyensúlyra és rólunk kérdez, magunkról is elmondhatunk annyi odaillő információt, amennyit szükségesnek érzünk. Ne akarjunk másnak látszani, mint akik vagyunk, mert csak önmagunk vállalásával lehetünk hitelesek.

Vigyázzunk arra, hogy ne igyekezzünk „mindent” kiszedni partnerünkből! Ellenkezőleg: szorítkozzunk csak a közösséghez való viszony megismerésére, s ne engedjük a beszélgetést a kapcsolati problémák felé terelődni. Akkor csináltunk jó interjút, ha utána partnerünk jól érzi magát és nem azon rágódik, hogy ezt vajon miért is mondta el, minek adta ki magát egy majdnem idegennek, és egyáltalán: mit akart a kérdező, és mit kezd ezekkel az információkkal?

A beszélgetés végén kínáljunk fel egy következő beszélgetési lehetőséget, de immár nyilvános, közösségi beszélgetésre (módszertanát ld. alább, külön!), valamennyi beszélgetőpartnerünk együttes meghívásával. Tegyük világossá, hogy itt egy közösségi cselekvés indul, aminek tartalmát és módszereit a közösségben élők tervezik meg és együtt is valósítják meg, s hogy ezt a folyamatot szakemberek segítik, s a folyamatban az ő személyes részvételét nagyon fontosnak tartjuk. Jó, ha a közösségi beszélgetést illetően konkrét időpontban és helyszínben maradva búcsúzunk el egymástól.

Az interjú után természetesen nem adunk és viszünk információ- kat a helyi lakosoknak egymásról. Az interjú során a legegyszerűbb a diktafon vagy a jegyzetfüzet használata, de ha ez bizalmatlanná tenné beszélgetőpartnerünket, mellőzzük használatukat, és a beszélgetés után készítsünk magunknak jegyzeteket. Az interjúk tartalma személyhez kötődően soha nem kerül nyilvánosságra, de tartalmi elemei, pl. egy későbbi projekt-összefoglalóban vagy pályázatban, nyilvánosságra kerülhetnek. Elképzelhető, hogy találkozunk nagy egyéniségekkel, olyanokkal, akik a közösség normáinak megtestesítői vagy ritka (helyi) tudás birtokosai. Velük már készíthetünk olyan interjút vagy interjúsorozatot, amelyben életútját vagy mesterségbeli tudását, a helyi hagyományokat kérjük ismertetni, ám ezeket sem pusztán a helytörténeti gyűjtés céljával, hanem azért, hogy tudásukat – a helyi nyilvánossággal felerősítve – visszaadjuk annak a közösségnek, amelyből vétettek (portréfilm, verseskötet, cikkek a helyi lapba, ill. évkönyvbe, iskolai tanórákon való bemutatás stb). Ezek az interjúk így a közösségi identitás élményt nyújtó forrásai lesznek.
Az interjúkat a közösségfejlesztő segítségével a helyi önkéntesek összegzik és csoportosítják. Körvonalazódik a helyi identitás tartalma, készül egy érték- és problémalista, és képet kapunk a helyi közösség cselekvési kedvéről, hozzáértéséről (ti. hogy milyen munkákban tudná segíteni a közösség általi fejlesztést?)

Elegendő számú interjú elkészültével a fejlesztőben és immár a szélesebb magban is kialakul egy ismerethalmaz azokról az ügyekről, amelyek a helyi embereket foglalkoztatják. Nem tudnak azonban még a problémák között súlyozni – s ez nem is az ő feladatuk, hanem a közösségé! –, ennyiből még nem látszik kibontakozni a helyi cselek- vés néhány fő iránya. Ehhez a nyilvános, ún. közösségi beszélgetések segítenek hozzá (ld. ott!)

Eredmények, várható kimenet:

  • Kialakul a helyi kezdeményezők köre – „központi mag”,
  • megindul a helyi önkéntesek kiválasztódása – „szélesebb kör”, kialakul az első hálózati kezdeményezés,
  • helyi önkénteseket teszünk képessé a közösségi interjúzásra,
  • körvonalazódik egy kép a helyi identitás tartalmáról, a helyi fejlesztési elképzelésekről és erőforrásokról, s a megkérdezettek cselekvési hajlandóságáról.

Szakirodalom, honlaplink:

A szócikk alapját képező dokumentum:

Közösségfejlesztés módszertani útmutató

A jelentés beküldéséhez bejelentkezés szükséges.

Kapcsolódó szócikkek:

Default ThumbnailKözösségi felmérés Default ThumbnailKözösségi eredmények bemutatása Default ThumbnailKözösségi beszélgetés Default ThumbnailKözösségi kiállítás