Közösségek szomszédolása – szomszédünnep, közösségi térkép készítése

A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/kozossegek-szomszedolasa-szomszedunnep-kozossegi-terkep-keszitese/

Definíció:

Az egyének megszólításának és bevonásának egyik fontos módszere a Szomszédünnep. Az érintettek előre felvállalt kezdeményezéséhez a külső program hozzáadásával, a helyi akarathoz való hozzájárulásként működnek az igazi szomszédünnepek. Ez az alkalom találkozás, információgyűjtés, kapcsolódási pontok keresése is egyszerre. Spontán
beszélgetések sorozata is ad számos információt, de egy közösségi térképpel, körkérdésekkel stb. kiegészítve egyszerre láttatja az egyént, az egyének sokaságát, sokszínűséget és az azonosságokat.

A tevékenység célja:

• találkozási alkalom megteremtése;
• láttatni az egyének sokaságát – szimbolikusan és fizikálisan is;
• információgyűjtés az egyénekről – közös adatbázis létrehozása;
• azonosságok, közös pontok, tényezők megtalálása;
• a további kapcsolódási lehetőségek megteremtése.

Kulcsfogalmak:

• egyén
• közös tényező
• párbeszéd
• érdeklődési körök
• hiányérzetek
• aktivitás
• önkéntesség
• szomszédság
• szomszédolás

Feltételrendszer:

• személyi: közösségfejlesztő, kulturális közösségszervező, helyi közösségi
  önkéntesek
• tárgyi: terem vagy szabadtéri helyszín esetén sátor, padok, asztalok,
  filctollak, papírok, fal hiányában táblák, paravánok
• anyagi: nyomtatás, terembérlés (ha szükséges)

Tartalmi összetevők:

Önmaga megfogalmazása: a „ki vagyok én?” kérdés megválaszolása, milyen szerepek jelennek meg az egyén életében (anya, feleség, tanár, szomszédasszony stb.), milyen csoportokhoz, közösségekhez tartozik, mire büszke. A másik ember megismerésekor bármely tényező, tulajdonság azonossága bizalmat ébreszt, innen indulhat el egy közös párbeszéd. Az embereket jó érzéssel tölti el, ha hasonlóságot fedeznek fel a másikban, biztonságban érzik magukat és maguk is jobban megnyílnak. A közös tényezők mentén kialakuló párbeszédek további érzéseket hoznak felszínre, pl. “büszke vagyok arra, hogy…”, “jó lenne, ha az és ez lenne a mi utcánkban, egy filmklub a faluban stb.” Mindezek fogják adni egy közösség közös érdeklődési köreit. A felszínre kerülő hiányérzetek mentén szerveződhetnek közös 2-3 vagy akár több fős aktivitások. Ezek az aktivitások, rendszeres találkozások szövik végül a „mi összetartozunk” érzést és haladhatnak egy közös identitás meghatározása felé. Minden embernek biztonságérzetet ad, ha tudja, hogy része egy egésznek, s ő egyéni tudásával, cselekvéseivel hozzájárul a közös eredményekhez, hasznos tagjává válik közösségének. Mindennek alapfeltétele, hogy megismerjék egymást és kialakuljanak a párbeszédek.

Alkalmazott eszközök és módszerek:

Az összehívás történhet postaládákba dobott meghívókkal, ismerősi, baráti körökön keresztül. A közösségi térkép csatlakozhat egy már meglévő eseményhez is, ahol sok ember megfordul, pl. falunap, műsor vagy akár a piac sarka. A Szomszédünnepek fontos része a „terülj asztal”, ami a meghívóban is szerepel.

Közösségi térkép: hivatott láttatni a még létre nem jött közösség egyes tagjait. Az utca, falu, városrész utcahálózata az ott lévő házak megjelölésével. Ide tűz fel minden résztvevő egy kicsi zászlót a saját nevével. A közösségi térkép lényege a (belső) erőforrás megjelenítése.

Kérdőív/adatlap: egyszerű kérdések mentén gyűjt információkat az emberekről; neme, életkora, mióta él itt, van-e gyereke (melyik intézménybe jár), mi a foglalkozása, mi a hobbija stb., elérhetőség, vállalna-e önkéntes munkát, miben járatos, miben tud segítséget adni, van-e olyan dolog, amiben részt venne, vagy ő szeretne valamit tanulni. Ez a gyakorlatban inkább adott kérdéssor mentén való lekérdezést jelent. Egy-egy adatlap kitöltése sem mindig teljes, hiszen tartalmaz olyan kérdéseket, amire első alkalommal bizalmatlanság, elköteleződés hiánya nélkül nem minden esetben válaszolnak a résztvevők. Minden esetben fontos tudatosítani, hogy ezek az adatok és válaszok a közösség adatbázisába kerülnek. Érdemes a kérdezőnek visszacsatolni ennek hasznosságáról, pl. tudjuk ki a faluban a villanyszerelő, kitől tudunk tanácsot kérni konyhakert létrehozásához. Ezek az életszerű, gyakorlatias példák sok esetben hozzá is járulnak, hogy akit kérdezünk, önmagát megfogalmazza, felajánlásokat tegyen.

Falfirka: a kör-kérdések témája bármi lehet, célja a közös pontok, tényezőik keresése. Nagy körök, amibe beleírhatnak pl. Hány gyermeked van? Mi a kedvenc filmed? Van-e valamilyen állata? Szinte bármi, minél egyszerűbb annál jobb. Egy ember több helyre is írjon és legyen lehetőség új körök felírására is. Gyakori, hogy a körkérdéseknél spontán beszélgetések is kialakulnak. A közös érdeklődés, hiányérzet stb. mentén ötletek születnek.
Minden szomszédoló beszélgetés után köszönjük meg az aktív részvételt! Ha születtek ötletek, javaslatok, akkor azokat általános formában fogalmazzuk meg és kerüljenek fel az ötletfalra (nem ládába!). Elmenetelkor kérjük meg a résztvevőket, hogy jelöljék, melyik tetszik nekik, és hogy miben vennének részt szívesen. Az adatok áttekintése után a közös érdeklődési területek, a hiányérzetek, és ötletek alapján lesz rálátásunk a tervezhető aktivitásokra. Az adatlapok információi pedig a kit milyen témában, milyen önkéntes tevékenységre kérhetünk fel.

Az adatlap információiból arról is képet kapunk, hogy kik a társadalom könnyen bevonható tagjai: idősek, kisgyermekes családok.

Szerencsés, ha a résztvevők közül megláthatjuk azt a két-három ötletgazdát is, aki maga köré tud gyűjteni embereket a megvalósításhoz. Első időkben lehet szüksége lesz segítségre, biztatásra, de nagyon fontos, hogy a szomszédolást rövid időn belül aktivitás kövesse, lehet az bármilyen kicsi is. Pl. kijelölünk egy hétvégi napot közös ároktakarításra,
kerítésfestésre a következő hónapban.

Ütemezés: érdemes félévente ismételni, újra elkészíteni a közösségi térképet, hiszen új lakók csatlakozhatnak, javaslatok születhetnek, és akár régi résztvevők új felajánlást is tehetnek a közösség felé. A két féléves alkalom között „dokumentáljuk” a megvalósult ötleteket.

Ez bármilyen aktivitás lehet:

• Mi karácsonyfánk szabadtéri rendezvény;
• közös tavaszi fametszés;
• játszótér takarítás;
• Asszonyok reggelije;
• falinaptár készítés;
• ruha csere-bere;
• biciklitúra;
• filmklub.

Visszacsatolás: minden aktivitásról adjunk hírt újságban, honlapon (ha van), és az első közösségi térkép résztvevőinek e-mailben. Az új program, érdekes kezdeményezés egy idő után azokban is hiányérzetet kelthet, akik nem is voltak az adatbázisunkban, szebben fogalmazva még nem szerepelnek a közösségi térképen.

Eredmények, várható kimenet:

• az emberek jobban megismerik egymást;
• láthatóvá válnak az egyének és azok mindenféle képességei, a közös érdeklődési körök, hiányérzetek stb.;
• kialakul a kezdeményezők köre- ők lesznek az első önkéntesek;
• félévente több aktivitás is történik;
• híre megy, ezáltal bővül a résztvevők, önkéntesek köre;
• kialakulnak az adott közösség rendszeres találkozási alkalmai, programnaptár készül.

Szakirodalom, honlaplink:

• Wekerle Telep: http://www.wekerletelep.hu

A szócikk alapját képező dokumentum:

Közösségfejlesztés módszertani útmutató