Harmadik hely

A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/harmadik-hely-szerkesztheto/

Ray Oldenburg írta le az első, a második és a harmadik hely fogalmakat. Az első hely az otthon, amelyet a hozzánk legszorosabban kötődő emberekkel, családunkkal, de legfeljebb a legközelibb barátainkkal osztunk meg. Az együttélésnek íratlan szabályai vannak, amelyek mindenki számára egyértelműek, és senki nem kérdőjelezi meg azok érvényességét. A második a munkahely, az egyetem vagy az iskola lehet. Itt töltjük napjaink jelentős részét. Nem minden esetben mi választjuk meg azokat az embereket, akikkel itt együtt töltjük a mindennapjainkat, de itt is szükségesek a közös értékek, a normák, amelyek szabályozzák az együttlét kereteit. Napjaink nagyvárosaiban ezeken túl szükség van az úgynevezett harmadik helyekre is, amelyek minden olyan közösségi teret jelentenek, ahová az emberek szívesen járnak. ^[1]

A harmadik hely a következő tulajdonságokkal bír:

• közel hozza egymáshoz a környéken élőket,
• az újonnan érkezőknek és a látogatóknak a „közösség kapuja”,
• elősegíti különböző csoportok (művészeti stb.) kialakulását,
• közelebb hozza egymáshoz a fiatalokat és a felnőtteket,
• elősegíti a környék fejlődését,
• elősegíti a politikai viták kialakulását,
• csökkenti a megélhetési költségeket,
• szórakoztat,
• a barátság ajándékát adja (barátságok születhetnek itt),
• fontos a nyugdíjasoknak.^[2]

A harmadik helyek elengedhetetlenek a közösségek formálásban. A normák nem minden tekintetben adottak, hanem éppen az egymás által képviselt értékekkel való szembesülés nyomán formálódnak.

Oldenburg könyve megtermékenyítő erővel bírt a szociológiai irodalomban. Az elmélet utóéletének egyik fontos momentumát jelenti Jerry Kloby írása, aki a következőképpen határozta a sikeres harmadik hely összetevőit:

• ingyen vagy viszonylag olcsón be lehessen menni, és ott ételt–italt vásárolni,
• könnyen, otthonról akár gyalog is megközelíthető legyen,
• számos ember tartózkodjon ott napi rendszerességgel,
• mindenki érezze jól magát, könnyen beszédbe lehessen elegyedni másokkal,
• aki betér, minden alkalommal régi és új barátokkal találkozhasson.^[3]

A harmadik hely egy kényelmes és hívogató közeg, sajátossága a társalgás, amely lehetőséget ad a másoktól való tanulásra. Azok, akik gyakran jelennek meg ilyen helyeken, közösséget alkotnak.

Irodalomjegyzék:

[1] Oldenburg, R. (1989) The Great Good Place. New York, Paragon Books.

[2] Szóllás Péter: A könyvtár mint harmadik hely = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 19. évf., 11. sz. 3-7. p. http://ki.oszk.hu/3k/2011/07/a-konyvtar-mint-harmadik-hely/

[3] Szóllás Péter, i.m.

A szócikk alapját képező dokumentum:

Esélyegyenlőségi módszertani útmutató