Közösségi tervezés
A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata:
https://cskwiki.hu/pub/kozossegi-tervezes-szerkesztheto/
Definíció:
Közösségi tervezésnek nevezzük, ha a tervezési folyamatba már annak egészen korai szakaszában is ténylegesen bevonják az érintetteket. A közösségi tervezés kulcseleme a helyi érintettek, közösségek aktivizálása és bevonása egy közös jövőkép és stratégia kialakításába, oly módon, hogy az valóban tükrözze a közösség szükségleteit, igényeit és szempontjait. (Sain 2010.)
A tevékenység célja:
Ha egy településen, vagy településrészen valamilyen helyi ügyben változás elhatározása lehetséges, fontos, hogy „a helyben szokásos” döntéshozói kört (önkormányzatot, vagy más hatalmi szereplők körét) kitágítsuk. A változás jellegétől és használói, érintetti körétől függően az utóbbiakat e folyamat közvetlen részeseivé tesszük. Lehet ez egy neutrálisabb helyi kérdés (pl. a tömegközlekedésben kezdeményezett menetrendi változás, megálló áthelyezése; egy játszótér kialakításának szándéka stb.), de lehet szélesebb körű kérdés, pl. a település fejlesztésének a tervezése, vagy regionális/országos kérdés eldöntése.
Így megteremtődik az érintett közösség beleszólása, felelőssé válása, érdekeik megjelenítése és a folyamatba olyan információk beépítése történhet, amelyekkel csak az érintettek rendelkeznek. Ezzel valójában kitágul a szokásos döntések meghozatalának szereplői köre: szakértők és a hatalmi szereplők mellé beemelődnek a helyi közösség tagjai, vagy legalább annak közvetlen képviselői.
Ez a részvétel kezdeményeződhet alulról – a helyben élők, a civil társadalom helyi szereplői részéről –, vagy felülről, a döntéshozásra felhatalmazott szervezetek, intézmények irányából. Ezek megvalósulását a józan belátás, egy helyben kialakult gyakorlat, az ott élők kezdeményezése, de a jogszabályok kötelezettsége is elindíthatja.
Kulcsfogalmak:
Feltételrendszer:
- személyi: közösségfejlesztő/közösségszervező; aktív, cselekvő tagok; a találkozót levezető moderátor/facilitátor
- tárgyi: közösségi tér (pl. közösségi ház, iskola, könyvtár), papír-írószer, tábla, post-it stb.
- anyagi: terembérlés, ha szükséges
Továbbá:
- A lehetőségnek a megfelelő fázisban (tehát a folyamat kezdetén) való megjelenése;
- a felek közötti egyenrangúság, valódi jogai legyenek az érintetteknek;
- a kölcsönös tájékozottság esélye (transzparencia);
- szükség van ehhez valamennyi szereplőnek egy tanulási, szocializációs folyamatban való részvételre – azaz a szereplőknek képessé kell válniuk e közösségi tervezésre. De a folyamatban való részvétel önmagában hordja ennek a tanulását.
S mindezeken túl, akkor beszélünk valódi közösségi tervezésről, ha: valamennyi együttműködő fél megosztja egymás között a közös tevékenységből – így a tervezési folyamatból – eredő hasznot és kockázatot is!
Tartalmi összetevők:
- Elhatározás és közös akarat valamilyen tervnek a véghezvitelére, változás kezdeményezésére;
- társak gyűjtése mindezekhez – a nyitottság fenntartása a teljes közösségi tervezési folyamatban;
- közös tervvé alakítani a felmerülő akaratokat, azok között fontossági sorrendet felállítani;
- lehetséges külső partnereket számba venni;
- egyezkedések elindítása;
- lehetőség szerint folyamatosan működő keretet, „intézményt” (pl. közösségi tanácsot, kerekasztalt, munkabizottságot) felállítani, ami a tartós és kiszámítható működést (egyeztetést, átláthatóságot, korrekciók lehetőségét) garantálhatja;
- folyamatosan működő kommunikációs rendszer megszervezése: az együttműködők közötti kommunikációra és a külvilág, a környezet felé való tájékoztatásra.
Alkalmazott eszközök és módszerek:
Ez a feladat csak egy folyamatban valósulhat meg, amelynek elemei: az érintettek körének feltárása, aktivizálása, a tervezés előkészítése: a folyamat megtervezése, helyzetértékelés, erőforrások felmérése, közös jövőkép és stratégia kialakítása, tervezési technikák bemutatása – elsajátítása.
Eredmények, várható kimenet:
Felszínre hozza az érintett csoportok valódi érdekeit, új (a résztvevőktől származó, az ő rendelkezésük alatt álló) erőforrásokat hoz a felszínre, sokkal nagyobb lesz a terv társadalmi elfogadottsága, az elköteleződés – azaz belátás, megegyezés születhet a szereplők (érintettek, szakemberek, formális döntéshozók) között. (A témáról lásd forrásunkat, a Partnerség, szakmai együttműködés szócikket In: IKSZT Módszertani kézikönyvben!
http://ikszt.modszerkozpont.hu/kezikonyv/Partners%C3%A9g,_szakmai_egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s)
Szakirodalom, honlaplink:
- Sain M. (2010).Segédlet a közösségi tervezéshez. Budapest NFGM, VÁTI Nonprofit Kft.
- Foltányi Zs. (szerk.). (2008). Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret? Kézikönyv a jól működő közösségi terek létrehozásához. Ökotárs Alapítvány
- Péterfi F. (2015). „Megformáljuk városainkat és aztán azok formálnak minket”. In Civil Szemle 1.sz. https://varosmegujitas.wordpress.com
A szócikk alapját képező dokumentum:
Közösségfejlesztés módszertani útmutató
